eur:
393.77
usd:
365.39
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. július 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Yves Herman

Konzorcium működtetheti a szegedi lézerkutatót

Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagok májusban nyújtották be Brüsszelben a konzorcium megalapítására vonatkozó kérvényt, az Európai Bizottság még az idén zöld utat adhat a rugalmasságot biztosító működési módnak.

Még az idén dönthet az Európai Bizottság a szegedi lézeres kutatóközpontot, az ELI-ALPS-ot is működtető Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) létrehozásáról – közölte az intézet.

A közlemény szerint Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagok májusban nyújtották be közösen Brüsszelben az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt.

A tudományos célú nagyberendezések nemzetközi működtetéséhez jogi-adminisztratív keretet biztosító konzorcium létrehozásával megnyílhat a kapu a hazai lézeres tudományos kutatások további fejlődése előtt. A szervezeti forma fő előnye, hogy a kutatási infrastruktúra működtetése rugalmasabban igazítható a felmerülő igényekhez és a működtetési költségek megoszlanak a konzorcium tagjai között.

Így a szegedi lézerközpont működése is rugalmasabb és költséghatékonyabb lehet,

amivel az intézmény még közelebb kerül ahhoz, hogy rövid időn belül a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon.

A közlemény idézte Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki kifejtette, a prágai és szegedi szuperlézerközponttal közösen megállapodtak, hogy Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (ERIC) hoznak létre azért, hogy a tudományos kutatásokban jobban kihasználhassák a két csúcsszintű kutatóközpont kapacitásait és lehetőségeit. A politikus úgy fogalmazott, már a kezdetektől azzal számoltak, hogy más országok is csatlakoznak majd a projekthez. Az intézet fizikusokon és biokémikusokon kívül más tudományágak képviselői számára is kitűnő feltételeket biztosít a kutatásokhoz.

A központ az ELI-ERIC konzorcium létrejöttét követően

fokozott húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére és a gazdaság technológiai színvonalára.

Még inkább elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket ösztönözhet, erősítve ezzel a régió gazdaságát.

A szegedi központ további külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez és újabb magyarországi munkahelyek létrejöttéhez is. Az ELI-ALPS projekt a regionális gazdasági és társadalmi fejlődés motorja és katalizátora lehet Magyarország és Európa számára egyaránt, az ELI-projekt elhozhatja az európai kutatás és innováció robbanásszerű fejlődését is.

Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, az ELI-ALPS az itt élők számára is nagyon fontos beruházás. A professzor arra számít, a kutatóközpont konzorciumi formában történő továbbfejlődésével számottevő új, magas hozzáadott értékű munkahelyek jönnek létre.

A szegedi ELI-ALPS 2017-ben nyitotta meg kapuit, a központ teljes körű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése várhatóan 2023-ra fejeződik be. A tudományos nagyberuházáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtott 208 millió eurós támogatást, amelyet a magyar kormány egészített ki 37 millió eurós önrésszel.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×