A napilapot arról tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy megkezdődött a nagy sebességű vasút építésének előkészítése, a megvalósíthatósági tanulmány műszaki szempontból a magyarországi szakaszra terjed ki, utasforgalom és közgazdasági értelemben viszont az együttműködésben részt vevő V4-országokat, így Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot is vizsgálja.

A szaktárca megbízása alapján a tanulmányt a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) készíti, erre a kormány másfél milliárd forintot biztosított. Az eredmények alapján jövő

nyárra készülhet döntési javaslat a beruházás elindításához szükséges tervezés megkezdéséről.

A lap felidézi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban a tervezett gyorsvasútról elmondta: a magyarországi szakasz Budapesttől Móron keresztül Győrig tart majd és tárgyalnak a szlovákokkal, hogy Győr és Dunaszerdahely között vagy Rajkánál vigyék át a vonalat Szlovákiába, ahonnan Pozsonyon keresztül Csehországból – Brno, Ostrava és Katowice érintésével – Varsóig haladna.

Az új nyomvonalon Magyarországon a tervek szerint

óránként 350 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a személyszállító vonatok.

A miniszter kitért arra is, hogy a beruházás teljesen új dimenziót nyit Közép-Európa gazdasági fejlődése előtt, hiszen a térségben még nincsen gyorsvasút.

A cikk szerint az új vonal mindenképpen lehetőséget teremt arra, hogy Győrben megállhassanak a vonatok, hiszen ez a vasútvonal közgazdasági megtérülésének a kulcsa. Ugyanakkor az ITM közlése szerint azt még vizsgálják, hogy mindez a jelenlegi pályaudvar bővítésével, új létesítésével vagy esetleg elkerülő szakasz együttes építésével valósulhat meg, ennek előkészítésébe a győri önkormányzatot is bevonják a tervezők.

A V4-es országok közötti együttműködés alapja nem az azonos vonali sebesség, hanem a közös menetrendi koncepció, a megcélzott menetidők meghatározása. E szerint

Budapestről Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba a jelenlegi tizenkettő helyett öt és fél óra alatt lehetne eljutni.

Az új vonal elsősorban a személyforgalom számára épülne, a NIF azonban vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a kevésbé kihasznált szakaszokon tehervonatok is közlekedhessenek. Ez azért is lenne fontos, mert a Budapest–Hegyeshalom-vonal a legforgalmasabb az országban, ahol jelentős a teherforgalom is.

Az ITM a lappal azt is közölte, hogy az új nyomvonal teret nyithat a szintén középtávú fejlesztési elképzelésként létező, Budapestet elkerülő V0 vasútvonal számára is, amely viszont elsősorban a teherforgalom számára épülne. A két vasútvonal akár hosszú szakaszon közös nyomvonalon, így gazdaságos kialakítással valósulhat meg.