„Jelen állás szerint az látható, hogy nagymértékben megváltoztatták az új uniós vámszabályok az online piactereket” – mondta az InfoRádióban Timár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelemmel foglalkozó vezető tanácsadója.

A szakértő elmondta, az intézkedés nyilván a kínai piacterekre és platformokra gyakorolt hatást, hiszen az innen történő rendelésekre vonatkozik a 3 eurós különadó, ráadásul nem rendelésenként, hanem termékkategóriánként. Vagyis előfordulhat, hogy négyszer-ötször 3 eurós vám is terheli a vásárlást.

Ez alapvetően hatott a vásárlók döntési mechanizmusára: sokkal átgondoltabbá váltak a külföldi vásárlások, jobban mérlegelik a fogyasztók, hogy az adott termékre valóban szükségük van-e, megéri-e ennyiért megrendelniük – magyarázta a vezető tanácsadó. Hozzátette, a másik oldalról az látható, hogy

a vásárlók sokkal inkább hajlamosak lettek a hazai vagy EU-s kínálatban is körbenézni, hiszen az innen történő rendeléseket nem terheli extra vám.

Timár Szabolcs szerint kijelenthető, hogy csökkent az Unión kívüli országokból történő rendelések száma. Mintegy két hónap telt el a szabályozás életbe lépése óta, és mostanra tapasztalható egy nagyobb visszaesés. Mint mondta, ez idővel rendeződni fog, hiszen a fogyasztók most élik meg az első sokkhatást, amikor találkoznak az extra költségekkel és tudatosul bennük, hogy át kell gondolniuk az online vásárlásaikat.

A PwC Magyarországnál egy kisebb mértékű visszarendeződésre számítanak a közeljövőben, az viszont biztos, hogy a folyamat végén érezhetően kevesebb rendeléssel lehet majd találkozni az ázsiai platformokról, mint az Európai Unión belüliekről – jelentette ki a vezető tanácsadó. A szakértő szerint

a bevezetett extra vámok legnagyobb vesztesei a Temu, a Shein és az AliExpress lettek, és akik elpártoltak ezektől a cégektől, azoknak egy része a magyar és EU-s kereskedőknél fog lecsapódni.

Megjegyezte, nyilván lesz egy jelentős hányad, amelyik továbbra is az ázsiai piacterekről fog rendelni, ahogyan az is várható, hogy idővel a kínai kereskedők is alkalmazkodni fognak az új helyzethez, például az európai raktárkapacitások bővítésével.

Timár Szabolcs elmondta, tavaly összesen 13 millió rendelést adtak le a magyar vásárlók a Temura, körülbelül 195 milliárd forintos értékben. A teljes online kereskedelemmel összehasonlítva, aminek mintegy 2100 milliárd volt a forgalma, látható, hogy ennek majdnem a 10 százalékát a Temu adta. „Tehát amikor azt kérdezzük, hogy szükség volt-e a kínai platformok korlátozására, a versenyfeltételek kiegyenlítésére, akkor mindenképpen igen a válasz” – jelentette ki a vezető e-kereskedelmi tanácsadó.

A szakértő egyetértett abban, hogy a vásárlókat részben az alacsony árak miatt vonzották a kínai platformokról rendelhető termékek, az ár volt az elsődleges döntési szempont. Ehhez viszont

egyéb tényezők is társultak, például az elképesztő méretű kínálat, azaz, hogy az ügyfél lényegében bármit megtalált egyetlen helyen.

Emellett magas szintű szolgáltatás is kapcsolódott a vásárláshoz a szállítástól kezdve, a fizetési módokon át egészen az ügyfélszolgálatig és a garanciális megoldásokig. A vásárló azt érezhette, hogy a kereskedő tényleg érte van – jelentette ki Timár Szabolcs.

A PwC Magyarország munkatársa azt is kiemelte, hogy sokszor az idő is közrejátszott a választásban, hiszen nem egyszer előfordult, hogy egy, a Temuról vagy az AliExpressről rendelt csomag hamarabb megérkezett, mint egy hazai kereskedőtől rendelt küldemény. Ez is hozzájárulhatott az árak mellett ahhoz, hogy ezek a kínai webáruházak ilyen rövid idő alatt ilyen nagyra tudtak növekedni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.