Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
328.52
bux:
141298.91
2026. október 5. hétfő Aurél
Nyitókép: Pixabay

Nem a legdrágább kenyér a legjobb, eloszlatunk egy tévhitet

Évek óta az egyik legmegosztóbb ételünk a kenyér, amit sokan azonnal kiiktatnak az étrendjükből, ha fogyni szeretnének. A szakember szerint azonban óriási tévedés közellenségnek kikiáltani a pékárukat: önmagában nem a szénhidrát felelős a pluszkilókért, a jó minőségű teljes kiőrlésű kenyér pedig kifejezetten támogatja az egészségünket.

Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli, hogy a nemzetközi ajánlások alapján az az optimális, ha a napi energiaszükségletünk legnagyobb része – mintegy 40–60 százaléka – ezekből származik.

A súlygyarapodást nem maguk a szénhidrátok okozzák, hanem az, ha rendszeresen több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Ráadásul a hazai lakosságra sokkal inkább a túlzott zsír-, mintsem a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző – olvasható a divany.hu-n.

A titok a liszt minőségében rejlik

Egy jó minőségű, teljes kiőrlésű kenyér jóval több, mint egyszerű szénhidrátforrás. Értékes rostokat, növényi fehérjéket, valamint fontos mikrotápanyagokat – például cinket, szelént, magnéziumot és B-vitaminokat – tartalmaz.

A hazai szabályozás szerint teljes kiőrlésűnek az a pékáru számít, amelyben a liszt legalább 60 százaléka teljes kiőrlésű, vagyis a gabonaszem korpa- és csírarésze is megtalálható benne. Ezzel szemben a közkedvelt félbarna kenyerek gyakorlatilag félfehér búzalisztből (BL112) készülnek.

„A teljes kiőrlésű gabonák bizonyítottan csökkentik számos betegség, például a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a vastagbéldaganat kockázatát, így akár naponta többször is érdemes fogyasztani belőlük” – hangsúlyozza a szakember.

Kovász vagy élesztő? A gabona a döntő!

A kézműves technológiák és az élesztős eljárások körüli viták kapcsán a dietetikus rámutat: bár a vadkovászos kenyerek valóban könnyebben emészthetők és a mikrotápanyagok is jobban hasznosulnak belőlük, a döntő tényező mindig a alapanyag minősége és az adalékmentesség.

Érdemes a teljes kiőrlésű kínálaton belül a búzán kívül rozsból, tönkölyből vagy tönkebúzából készült változatokat is kipróbálni.

A táplálkozásunk minőségét az is nagyban javítja, hogyan készítjük el a szendvicseinket. A megszokott zsíros feltétek és párizsik helyett a teljes kiőrlésű kenyeret érdemes zöldfűszeres cottage cheese-zel, friss zöldségekkel vagy magas omega-3 tartalmú makrélával kombinálni.

A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a vegyszermaradványoktól vagy gombatoxinoktól sem kell tartani, hiszen a szigorú élelmiszerbiztonsági ellenőrzések szavatolják a boltokba kerülő termékek tisztaságát.

Címlapról ajánljuk

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×