eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Wizz Air légitársaság repülőgépe érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre, fedélzetén a Kínai Vasút által a Magyar Államvasutaknak küldött 200 ezer védőmaszkból álló adományával 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Júniustól beindul a forgalom Ferihegyen, jó pár városba elindulnak a járatok

Egyre több légitársaság indítja újra szigorú biztonsági intézkedések mellett a Budapesti járatait: a mostani 16 város mellett a jövő hónapban további hat lesz elérhető.

Az áprilsi mélypont - és a 99 százalékos utasforgalomcsökkenés - után májusban már bővült a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről közlekedő járatok száma - adta hírül a Budapest Airportra hivatkozva a Portfolio.hu. Május 5. és 11. között pedig már összesen mintegy 100 induló és érkező járat közlekedett Budapestről, illetve Budapestre, összesen 16 városba.

Mint írják, a hó eleje óta újraindult a Wizz Air Athén, Barcelona, Bázel, Berlin, Birmingham, Dortmund, Eindhoven, Göteborg, Liverpool, London, Madrid, Podgorica, Szarajevó, Stockholm és Marosvásárhely reptereire induló járatai mellett a a KLM amsterdami járata is. Emellett május 16-án újraindul heti két napon az Eurowings düsseldorfi járata is.

Júniustól újabb városok lesznek elérhetőek. A British Airways a Budapest-London, az Eurowings a Budapest-Stuttgart vonalon indul újra, továbbá a Jet2 leeds-i és manchesteri járatai mellett, a Qatar Airways Budapest-Doha és a Swiss Budapest-Zürich útvonala is elérhetővé válik. Júliustól pedig az Emirates tervezi a Budapest-Dubai közvetlen járat indítását, illetve várhatóan több, Ryanair által repült úti cél is elérhető lesz, miután az ír társaság napokban közreadott közleménye szerint útvonalai 90 százalékán indít majd gépeket. A járatsűrűség és a kihasználtság persze még kérdéses.

A Budapest Airport pedig közleménye szerint speciális biztonsági és egészségügyi intézkedésekkel készül az újrainduló forgalomra. Többek között a termál szellőztetőrendszerét is érintő fokozott és folyamatos fertőtlenítő takarítással, újabb automata kézfertőtlenítők kihelyezésével.

Ennél nagyobb kihívást jelent majd a védőtávolságok megtartása, amire a jegykezelésnél, az utasbiztonsági ellenőrzésnél, a beszállításnál, az útlevél-ellenőrzésnél és a poggyászkiadó csarnokban aktív sorkezeléssel, padlómatricák és a SkyCourt minden második ülőhelyére kihelyezett tiltó matricák kihelyezésével készülnek. Emellett plexi elválasztóelemeket telepítenek olyan helyekre, ahol az utasok a személyzettel találkoznak (check-in pultok, utóellenőrzés az utasbiztonsági ellenőrzőponton, beszállítás, vendéglátóegységek és egyéb szolgáltatók).

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×