eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Mercedes CLA Shooting összeszerelése a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2015. március 25-én. A gyárban három éve kezdték meg a B-osztályú, 2013-ban a CLA, majd 2015-ben a CLA Shooting autók gyártását.
Nyitókép: Ujvári Sándor

Itt az újabb rekord, több mint 4,5 millióan dolgoznak

Csökkent a munkanélküliség és tovább nőtt a foglalkoztatás a második negyedévben, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentéséből.

Az április–júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,3 százalék, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.

A munkanélküli nők száma 9,4 ezerrel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalékos volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,4 hónap volt, a munkanélküliek 35,6 százaléka legalább egy éve keresett állást,

vagyis tartósan munkanélkülinek számított – közölte a hivatal.

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, illetve 1,8 százalékos. A legmagasabb, 6,3 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,3 százalékponttal, 4,5 százalékosra csökkent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 3,1 százalékkal, 248 ezer főre nőtt június végére, tette hozzá a KSH.

15 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A KSH adatai szerint a második negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.

A foglalkoztatottak száma 15 ezerrel nőtt,

amiből 10 ezer a munkanélküliek számának csökkenéséből, 5 ezer pedig a munkaerőpiacon újonnan megjelent korábban inaktív csoportból eredt. A gazdaságilag inaktív népesség létszáma a munkapiacra belépők mellett a korosztály lélekszámának 44 ezres csökkenésével együtt 49 ezerrel csökkent egy év alatt, de így is elérte az 1 millió 745 ezret.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal, 75,2 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves korosztályban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt egy év alatt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 58 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 285 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,2 százalék volt.

A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt.

Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 19 ezerrel, 2 millió 429 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 5 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,0 százalékra változott.

A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,8, a nőknél 67,7 százalék volt.

A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Nyugat-Dunántúlt jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,2 százalék volt, de a legjelentősebben, 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra Pest régióban nőtt az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,5 százalék.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×