Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
315.11
bux:
152996.63
2026. szeptember 22. kedd Móric
Egy banki alkalmazott készpénzt vesz át egy ügyféltől, aki ötezer forintosokkal fizet az FHB Bank XIII. kerületi Váci úti bankfiókjában.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Jó hír a nyugdíjasoknak, csökkenő hiány - ezzel tervez a kormány

Négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol a kormány 2023-ig az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergenciaprogramjában - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.

A GDP az idén és jövőre is 4 százalékkal bővül, 2021-ben 4,1 százalékra, 2022-ben 4,2 százalékra gyorsul, és 2023-ban is 4 százalékos lehet a növekedés - olvasható a lapban a konvergenciaprogram alapján.

A következő években konszolidálódik az államháztartás, a hiány csökken, a deficit az idei 1,8 százalék után jövőre a GDP 1,5 százalékára mérséklődik,

2023-ra pedig már nullszaldós költségvetést tervez a kormány.

A gyors növekedés és a csökkenő hiány révén gyorsan mérséklődhet az államadósság: a prognózis szerint az adósság

  • az idei 69,2 százalékról
  • jövőre 66,7 százalékra,
  • 2022-re pedig már 60 százalék alá csökkenhet,
  • 2023-ban a GDP 55,9 százalékát teheti ki.

A kormány inflációs prognózisában nincs nagy meglepetés: a harmonizált fogyasztói árindex az idei 2,7 százalék tán jövőre 2,8 százalékra emelkedik, majd 2021-23 között beáll a 3 százalékos szintre.

A kabinet tervei szerint jövőre a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal emelkedhetnek –

idén és jövőre is fizethetnek nyugdíjprémiumot, hisz a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

A kormány azzal számol, hogy a következő években is fennmarad a dinamikus bérnövekedés, az idei 9,2 százalékos emelkedés után jövőre 8,1 százalékkal emelkedhetnek a bérek – 2023-ig pedig évi nyolc százalékos béremelkedéssel számolnak – mindezt 3 százalékos infláció mellett.

A lapban kiemelik, hogy a kormány számításai szerint a családvédelmi akcióterv, a Magyar falu program és a versenyképességi intézkedések az idei növekedéshez 0,9 százalékot tehetnek hozzá, 2020-ban pedig a 4 százalékos növekedésből már 2,2 százalékot e programok tesznek majd ki.

Címlapról ajánljuk
Donald Tusk: Moszkva drónokkal és más fegyverekkel tesztelheti a NATO reakcióját a támadásra

Donald Tusk: Moszkva drónokkal és más fegyverekkel tesztelheti a NATO reakcióját a támadásra

A lengyel kormányfő szerint Moszkva rövid időn belül drónokkal vagy rakétákkal tesztelheti, mit lép a NATO, ha ilyen fegyverek hatolnak be a területére. Donald Tusk ezt hírszerzési forrásokra alapozta, és ebben támogatta Emmanuel Macron francia elnök is. A felek közben súlyos csapásokat mértek egymásra a hétvégén. A balti államok vezetői ugyanakkor figyelmeztettek a megnyilatkozásokkal kapcsolatban.

Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

A brit George Russell szinte már csak a matematikában bízhat csapattársa, az éllovas olasz Kimi Antonelli ellen – mondta a Forma–1-es szezon végső esélyeiről Kiss Norbert szakkommentátor, egyébként pedig hétszeres Európa-bajnok kamionos az InfoRádió Aréna című műsorában. A magyar versenyző már a hétvégén Franciaországban megszerezheti nyolcadik Eb-címét, erről is beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 21. 13:55
×
×