Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Megszólalt a Suzuki a túlórák ügyében

A Magyar Suzuki Zrt. nem tervezi a túlórák számának növelését az esztergomi gyárban; a cég kommunikációs vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelésállomány alapján a már évek óta érvényben lévő 250 órás éves túlórakeretet sem használják ki.

Ruska Viktória ezt arra reagálva közölte, hogy délután ellenzéki parlamenti képviselők demonstrációt szerveztek a cég esztergomi gyára előtt. Céljuk - jelezték -, hogy megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, ne alkalmazzák a munka törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait, a 400 óra túlórát lehetővé tévő "rabszolgatörvényt". Tóth Bertalan (MSZP) megfogalmazása szerint a cég nemcsak a túlórák számát akarja megemelni, hanem "sárba tiporja" a jogszabályokat is.

Ruska Viktória kiemelte: a termelés a gyárban stabil létszámú munkaerő-állománnyal zajlik, így biztosított a 140-nél is több országban a hazai és európai piacokról érkező megrendelések kiszolgálása.

Kitért arra, hogy az idei béremelésről az egyeztetések folyamatban vannak, csakúgy, mint a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló juttatási csomag egyéb elemeiről.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×