Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay.com

Minden harmincadik magyar munkavállaló ügyfélszolga

Ez 160 ezer embert jelent. Negyedük a közigazgatásban keresi a kenyerét. Átlagkeresetük bruttó 350 ezer forint.

Magyarországon jelenleg a foglalkoztatottak 3,5 százaléka dolgozik "ügyfélszolgálatosként", munkakörük megbecsült, ennek ellenére komoly kihívást jelent a fluktuáció a munkáltatóknak a Cofidis Magyarország és a Medián kutatása szerint.

A Cofidis közleményében ismerteti: Magyarországon mintegy 840 000 ember kerül kapcsolatba ügyfelekkel, közülük főtevékenysége alapján 160 ezret lehet "ügyfélszolgálatosnak" nevezni.

Az ügyfélszolgálati foglalkozásúak főként a szolgáltatási ágazatban dolgoznak; közigazgatás (25 százalék), pénzügyi szektor (21 százalék), kereskedelem (13 százalék),

70 százalékuk nő, kétharmaduk 25 és 44 év közötti, közel felük diplomás, szinte mindannyian alkalmazottként dolgoznak, és közel nyolctizedük városban él.

Az átlagnál sokkal jobban keresnek, (61 százalékuk a felső-közép és felső jövedelemcsoportba tartozik), munkakörüket megbecsültnek és stabilnak érzik.

Átlagkeresetük 2016-ban bruttó 350 ezer forint volt,

számottevően magasabb, mint a nemzetgazdasági átlag (az év végén bruttó 289 ezer forint).

A HR-vezetők körében végzett egyéni interjúk alapján a fluktuáció komoly kihívást jelent a munkáltatóknak: az év során az újonnan belépők aránya az átlagos létszám egyharmadát teszi ki, a kilépőké egyhatodát. A munkaerő pótlására azonban megvannak a kiépült módszerek, így az összetettebb pozíciókat széles körben nem új jelentkezőkkel töltik be, hanem a meglévő alkalmazottak kerülnek az igényesebb munkakörökbe.

Az ügyfélszolgálati feladatokra való betanítási idő átlagosan 46 nap, de ennek óriási a szórása, 1 naptól hét hónapig is terjedhet.

Tízből kilenc helyen van valamilyen, az adott szakterületre felkészítő speciális szakmai jellegű tréning.

A szektorban közben terjednek az automatizált megoldások (mesterséges intelligencia, robotika), ami némiképp "fenyegeti" a humán munkaerőt. Mindeközben újabb trend, hogy az ügyfélkiszolgálási feladatok egyre összetettebbek, amihez egyre képzettebb emberek kellenek - derül ki a kutatásból.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×