Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels

Fontos költségekkel kell számolniuk az ingatlant vásárlóknak

Ha valaki megtalálta álmai lakását, gyakorta csak az ingatlan vételárára figyel, holott számolnia kellene a járulékos költségekkel is. Célszerű költségvetést készíteni, mert a pár tízezer forintos egyszeri összegektől kezdve akár többmilliós tételek is adódhatnak. Milyen költségaránnyal számolhatunk mondjuk egy 20 millió forintos lakás esetében?

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy egy kisebb, ingatlanvásárlással kapcsolatos adószabály-változást is hozott 2019. Először erről írunk, utána pedig összefoglaljuk az ingatlan vételárán felüli leggyakoribb költségeket.

Adókérdés

Az idén megváltozott jogszabály arról rendelkezik, hogy hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha egy magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételre tesz szert, ám az ingatlant a későbbiekben értékesíti. Ilyen esetekben szerzési értékként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely nyomán a vásárló adót fizetett.

Például, ha egy magánszemély ellenérték nélkül kapott (pl.: ajándékozással) egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, akkor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége (vagyonszerzési illeték) keletkezik. Amennyiben a lakóingatlant 5 éven belül tovább értékesíti, személyi jövedelemadót kell fizetnie, bár az adóalapját csökkentheti bizonyos – például felújítási – költségekkel és az ingatlan „bekerülési” értékével is. „Ez egyben persze azt is jelenti,” – teszi hozzá Valkó Dávid – „hogy az ellenérték nélkül, például ajándékba kapott ingatlan esetén nem érdemes lefelé kerekíteni a lakóingatlan bevallott értékét, mert későbbi értékesítéskor csak ezt az alacsonyabb értéket lehet majd figyelembe venni az adóalap kiszámításánál”.

A napi gyakorlatban a szabályváltozás nem érint túl sokakat, de akiket mégis, azok esetében súlyos százezrek múlhatnak rajta.

Az öt legfontosabb járulékos költség

Miként minden járulékos költségen, amelyekről nem árt előre tájékozódni és lehetőleg alapos költségvetést összeállítani. Öt olyan tétel van, amely semmi esetre sem hagyható figyelmen kívül:

1) Ügyvédi költség: ingatlan adásvételi szerződés csak ügyvédi közreműködéssel köthető.

A fővárosi ügyvédeknél általános az ingatlan forgalmi értékének 1 százaléka körüli honorárium, többnyire azért valamilyen felső plafonnal.

Az ügyvédi költségeken olykor lehet egy kicsit takarékoskodni, mert azokon a településeken, ahol kevesebb az adásvétel, akadnak ügyvédek, akik olcsóbban, nagyjából 0,75 százalékon is vállalják a munkát.

  • Az ingatlanbejegyzés díja jelenleg egységesen 6600.- forint, amit ugyancsak az ügyvédnek kell odaadni.
  • Az újépítésű ingatlanok esetében általános, hogy az adásvételi szerződés ellenjegyzését és a földhivatali eljárást 0,5 százalékért vállalják a megbízott ügyvédi irodák. Ez azonban legtöbbször beépül a lakás árába, és külön nem kell fizetnünk érte

2) Illeték: aki lakást vásárol, annak ingatlanszerzési illetéket kell fizetnie, amely immár

egységesen, ingatlantípustól függetlenül 4 százalék, s amit az ingatlan forgalmi értéke alapján kell számolni.

Lakás vagy ház esetén a forgalmi értékből le kell vonni a vásárláshoz kapott lakásépítési kedvezmény összegét. Amennyiben résztulajdont szerez egy tulajdonos – függetlenül attól, hogy lakásról, házról vagy más ingatlanról (például építési telekről) van szó –, mindig a tulajdoni hányad arányában kell illetéket fizetnie. Vannak esetek, amikor

az illeték megfizetése alól mentesülhet a vásárló, például nem kell illetéket fizetni építési telek vásárlása esetén, ha arra négy éven belül lakóházat építenek. A házastársak közötti vagy egyenes ági rokonok közti adásvétel is illetékmentes,

de számos más esetben is kivételt képez az adóhatóság. Erről a szakértő szerint érdemes ingatlanközvetítőnél tájékozódni.

3) Lakáshitel: amennyiben a lakásvásárláshoz hitelt veszünk igénybe, nem árt számolni az egyszeri tételekkel (például a közjegyzői és a folyósítási díjjal), de a legkomolyabb falat az évek során rendszeresen jelentkező tőketörlesztés és kamat.

A különböző konstrukciók mellett feltüntetett teljes hiteldíj-mutató (thm) figyelembe veszi az egyszeri és a rendszeres költségeket is.

4) Ingatlanközvetítői jutalék: hagyományosan a lakás eladója fizeti, és közvetítőtől függően 2,5-5 százalék plusz áfa között mozog.

Azokban a városokban, ahol nagyon sokan keresnek lakást, az ingatlanközvetítők egy része áttért arra a megoldásra, hogy az eladóktól kevesebb jutalékot kérnek, helyettük a vevőknek is kell jutalékot fizetniük.

Fontos alaposan tájékozódni a közvetítői feltétekről attól függően, hogy eladók vagy vevők vagyunk és kizárólag ellenőrizhető hátterű, transzparensen működő ingatlanközvetítő irodát érdemes választani. Az OTP Ingatlanpont tavaly bevezetett online szolgáltatása révén a megbízók ügyfélfiókjukban nyomon követhetik az értékesítési folyamat minden fontos lépését.

+ „apróságok”: Egy lakásvásárlás során számtalan olyan kisebb-nagyobb költségelem adódhat, amellyel jobb idejekorán számolni.

  • Vannak például – jellemzően kisebb, újépítésű – társasházak, ahol a közműbekötés díját nem tartalmazza a vételár, ám ez százezres nagyságrendű kiadást is jelenthet.
  • Adódhatnak olyan kivitelezési, minőségi problémák is, amelyek igazolásához szakvélemény beszerzésére van szükség, de
  • például egy hőkamerás vizsgálat akár több tízezer forintba is kerülhet.
  • Új lakás vásárlása esetén jellemzően kötelező garázst vásárolni – ez legalább további minimum 2 millió forint (kerti beállónál 1 millió forint) kiadását jelenti.
  • Tárolót nem kötelező, de célszerű vásárolni – ezek négyzetméterára új építésű lakás esetén 3-400 ezer forint körül mozog.

Valkó Dávid szerint még ezen költségek felett is célszerű egy kis tartalékot képezni az esetleges nem várt kiadásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×