Attól nem kell tartani, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, hiszen a szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése óta már nem járulékot fizetünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy

nincs külön társadalombiztosítási kassza, hanem a költségvetés állja a nyugdíjak ellenértékét.

A törvény szerint az adó fizetése nem jelent semmiféle elkötelezettséget a nyugdíjra, illetve annak nagyságára vonatkozóan.

De ez egyben a fordítottját is jelenti: semmi nem tiltja, hogy a nyugdíjfizetéshez szükséges összeget más adónemekből pótolja ki a költségvetés - nyilatkozta Botos Katalin a növekedés.hu kérdésére.

Hozzátette: az bizonyos, hogy a szociális hozzájárulási adó bevezetésével a korábbi gondolkodást – amely szerint az összes bérjellegű juttatás utáni munkavállalói és munkáltatói befizetéssel szoros összefüggésben van a nyugdíj összege – sutba lehet dobni.

A nyugdíjak fizetéséért felelős költségvetés egy hatalmas felosztó-kirovó rendszerként fogható fel, amelynek egy részét képezi a nyugdíjfizetés. Ez a rendszer tehát finanszírozható az adóbevételekből, akár a bérjellegű befizetésekből is, amíg van, illetve lesz elegendő befizető, azaz aktív munkavállaló.

Az általunk kidolgozott elképzelés – amely szerint

a felnevelt gyermekek számát is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál – hosszú távon a fő problémákat megoldaná - mondta a szakértő.

Egyrészt a gyermekszám emelésére ösztönözné a családokat, másrészt az ennek eredményeként növekvő számú aktív dolgozó befizetései kellő nagyságúak lennének ahhoz, hogy gond nélkül tudják utalni az aktuális nyugdíjakat a jövőben. Azt azonban ki kell emelni, hogy a gyermekszám növeléséhez nem elegendő a jövőbeni finanszírozás, vagyis a nyugdíjban elismerni a gyermeknevelés költségeit.