eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pxhere

EY: világszerte szemléletváltásra van szükség a korrupció visszaszorításához

Világszerte szemléletváltásra van szükség a korrupció visszaszorításához, globálisan a cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden 5. válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát - állapítja meg az EY legfrissebb, globális felmérése.

Nem javult a helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy a szabályozók és a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel a korrupcióval szemben - hangsúlyozza az EY Globális visszaélési felmérése (Global Fraud Survey), amely 55 országban 2550 vezető megkérdezésén alapul.

Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha a szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, hanem a dolgozók felelőssége is.

Magyarországon a válaszadók kétharmada szerint a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben a régióban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a belföldi cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk készpénzt is felajánlana.

Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. A javulás eléréshez a legfontosabb az lenne, ha a cégek olyan támogató kultúrát építenének ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznának az etikai normáknak megfelelően - mondta a közlemény szerint Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere.

Magyarországon a globális 42 százalékos átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a fedhetetlen céges kultúra kialakításában, a választ adók 46 százaléka vélekedett így. A magyarok szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelek és a vásárlók pozitív megítélése, a büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett több döntéshozó véli úgy, hogy a fedhetetlenség a tehetséges munkaerőt is vonzza, illetve megtartja - összegzi az EY.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×