A várható amerikai kamatemelések miatt a rövidtávú spekulatív befektetők rég nem látott ütemben vonják ki a tőkét a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is. Helyüket azonban átveszik a hosszabb távú intézményi befektetők, akik a fejlett piacokon uralkodó politikai kockázatok elől keresnek menedéket.
Majdnem másfél éve, 2015 októbere óta nem látott széttartás mutatkozott a nemzetközi befektetők politikájában, hiszen a hedge fundok és más spekulatív befektetők tavaly december óta a legnagyobb tőkekivonást hajtották végre a feltörekvő piacokról, miközben az intézményi befektetők, például nyugdíjalapok az utóbbi 16 hónap legnagyobb pozitív tőkebeáramlását hajtották végre - derül ki a Citigroup adataiból, melyeket a Bloomberg idézett és a Portfolio foglalt össze.
Az ok, hogy a rövidtávú befektetők elsősorban arra fókuszálnak, hogy a szerdai várható Fed-kamatemelés után a tengerentúli hozamok felfelé indulnak, így a következő hetekben jobb lehetőségeket tartogathatnak, mint a nyomott feltörekvő piaci jegyzések, a hosszabb időtávon gondolkodó befektetők viszont nem ezt az átmeneti hatást tartják szem előtt, hanem inkább a politikai kockázatok aggasztják őket.
Magyarország
A forint piacán tőkekivonás volt tapasztalható a hedge fundok és az intézményi befektetők részéről is, ez is hozzájárulhatott a magyar deviza elmúlt napokban látott gyengüléséhez. Hasonlót tapasztaltak a tajvani dollár és a dél-afrikai rand piacán is.
A hírügynökség cikke szerint a fenti széttartás a legjobban a lengyel zloty piacán mutatkozott meg az utóbbi napokban.
A UBS Wealth Management szakembere szerint Trump megválasztása óta a hedge fundok elsősorban amerikai eszközöket vásárolnak. Aki pedig a feltörekvőkben hisz, az sem Európában keresi most a vételi lehetőségeket,
