Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy inkább politikai, mint gazdasági kérdésről van szó.
„Alapvetően az lenne a legfontosabb az EU szempontjából, hogy meghúzzák a határt, és meghatározzák, hogy hol van Európa és Oroszország között az a vonal, amit földrajzi szempontból ne lépjen át többet Oroszország. Szintén fontos lenne, hogy a mi régiónkban is felcsendülő populista hangokat minél inkább el tudják csendesíteni, minél inkább el tudják tántorítani azokat a gondolatokat, hogy újra Oroszországgal kellene szövetkeznie a közép-kelet európai régiónak bármilyen szempontból” - vázolta Ürmössy Gergely.
Az Erste Bank vezető elemzője hangsúlyozta:
ennek inkább politikai vonzata van.
„Ilyen szempontból is nagyon fontosak azok a strukturális források az EU-ból, amiket a mi régiónk kap, hiszen gyakorlatilag ezzel az ideáramló tőkével nemcsak a gazdaságokat tudja élénkíteni az EU és a tagországok – amiből Magyarország rendkívül sokat profitál –, hanem egy erőteljes kapocs is Brüsszel felé. Így ha az ideológiában nem is tudnak megegyezni a különböző kormányok, legalább ez az erő egybetartja az európai egységet” - véli Ürmössy Gergely.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt emelte ki, hogy Magyarországnak nem okoznak annyira súlyos károkat a szankciók, mint ahogyan azt sokan láttatni próbálják.
„Magyarországnak valószínűleg sokkal kevesebb önálló lehetősége van ebben a döntésben, hiszen itt is az Európai Unióval közös álláspontot kell elfoglalnunk a különvéleményünk hangoztatása mellett. Természetesen megpróbálhatjuk a saját álláspontunkat érvényesíteni a közösségi döntésben, de ha az végül arról szól, hogy a szankciót fent kell tartani, akkor nagyon sok mindent Magyarország sem tehet” - fogalmazott Madár István.
„A magyar gazdaságot leginkább nem is az Európai Unió által kivetett szankciók sújtják, hanem valójában Oroszország válaszlépései az agrárszektoron keresztül. Ha valahogy Magyarország azt ki tudná harcolni az orosz félnél, hogy a mezőgazdasági termékek, élelmiszertermékek embargója megszűnjön, akkor ez természetesen egy lehetőség lenne. De nyilván Oroszország ilyen szempontból egységesen kezeli az Európai Uniót” - mondta a Portfolio vezető elemzője.
Madár István úgy véli, hogy
Magyarország számára egyébként összességében a szankciók nemzetgazdasági mértékkel mérve egyáltalán nem jelentenek drasztikus veszteséget.
„Bár mostanában elhangzanak olyan nyilatkozatok, amelyek szeretnék ezt minél nagyobbnak láttatni” - tette hozzá a Portfolio vezető elemzője.
Madár István szerint a legtöbbe Németországnak kerülnek a szankciók az EU-ban, és a többi uniós tagállam alapvetően alkalmazkodik, és a járulékos károkat elszenvedi.
Akár négy százalékos is lehet idén a GDP-növekedés
A négy százalékot megközelítő idei magyar GDP-növekedést sem tartják elképzelhetetlennek az InfoRádió elemzői, ugyanakkor a kockázatokra is felhívták a figyelmet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy a pénzintézet 3,4 százalékos növekedést jelez előre 2017-re.
„Három és négy százalék között nőhet idén a gazdaság.
Egyrészt azért, mert azzal a becsléssel éltünk, hogy idén újra felpörög az EU-s pénzek felhasználása. Ha nem is olyan értelemben, hogy Brüsszelből hirtelen rengeteg pénz érkezik meg, de úgy gondoljuk, hogy a költségvetés jelentős mértékben előfinanszírozza majd ezeket a projekteket. A másik fontos tényező pedig a háztartások költekezése, fogyasztása. 2016-ban nagyon gyors ütemben növekvő átlagkereset-statisztikát láthattunk. A novemberi adatok szerint a nettó bérek közel tíz százalékkal nőttek, ami elképesztően gyors ütemű. Továbbra is azt gondoljuk, hogy idén több hónapban – de éves átlagban is - megközelíthetjük, sőt, át is léphetjük majd a tíz százalékos bérnövekedési ütemet. Amit ha lefordítunk fogyasztásara, akkor az arra utal, hogy továbbra is a magyar gazdaság növekedésének gerincét a magyar háztartások adhatják. Itt egy kérdés van: az, hogy a fogyasztási hajlandóság hogyan fog alakulni” - közölte Ürmössy Gergely.
A Portfolio vezető elemzője azonban két fő kockázatot is kiemelt.
„Az egyik a mezőgazdaság. Itt általában technikailag mindenki azzal szokott számolni, hogy ugyanolyan lesz a mezőgazdaság idén, mint egy évvel korábban, mivel ez olyan véletlenszerű mozgást követ az időjárás függvényében, hogy azt előre jelezni lehetetlen. Tavaly elég jó év volt, ebből következően az, ha idén esetleg egy kicsit gyengébben sikerülne, az nyilván már fogna vissza a GDP-növekedésen” - mondta Madár István.
„A másik tényező a világgazdasági kérdés, és az ezzel párhuzamosan megjelenő hazai ipari termelés növekedése. Több olyan tényező is volt, ami az elmúlt hónapokban – tulajdonképpen az egész 2016-os évben – kellemetlen meglepetésként érthette az elemzőket, és az ipar szinte egyáltalán nem növekedett tavaly. Idén ugyan számítunk arra, hogy bizonyos autóipari kapacitások újraindulnak, de azért az ipar egészére jellemző általános lendületvesztés figyelmeztető lehet. Ha a világgazdaságban, a világkereskedelemben nem indul be valami újra, és nem kezd egy kicsit élénkülni, akkor ez is egy lehetőség, ami lassítja a magyar gazdaságot” - figyelmeztetett a Portfolio vezető elemzője.
Madár István szerint, ha ezek a kockázatok végül nem nőnek problémává, akkor
a 4 százalékhoz közelebb lehet a magyar GDP-növekedés.