A lap keddi számában megjelent interjúban a magyar olajkonszern elnök-vezérigazgatója kifejtette: a korábbi magas olaj- és gázárak teret nyitottak az alternatív technológiák előretörésének, az új versenytársak innovációs ereje pedig bevezette az alternatív energiaforrásokat a gazdaság legkülönfélébb ágazataiba, alacsonyabb olaj- és gázkeresletet eredményezve.

Ezekre a változásokra reagálva alkotta meg a Mol új, 2030-ig szóló stratégiáját - mondta Hernádi Zsolt. Hozzátette, a vállalat célja, hogy Kelet-Közép-Európa vezető petrolkémiai csoportjává váljon. Az elnök-vezérigazgató elmondása szerint már nem az olaj- és gázkitermelés lesz a középpontban, ugyanakkor fontos része marad az integrált üzleti modellnek. Ennek eredményeként a Mol függetlenebb lehet a kőolajár változásaitól, így például az is kevésbé lesz mérvadó a cég számára, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november 30-i, bécsi ülésén milyen döntést hoz a tagállamok termeléscsökkentéséről - hangsúlyozta.

Hernádi Zsolt megjegyezte azt is, hogy mivel a Mol hordónkénti 50 dolláros olajár mellett is profitábilis, nem változtat osztalékpolitikáján.