Infostart.hu
eur:
373.02
usd:
339.63
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Közép-Európa megérezheti a VW-botrány következményeit

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Volkswagen német járműipari csoport teszteredmény-hamisítási botrányának potenciális piaci következményei lefelé ható kockázatokkal terhelik a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait, és szélsőséges esetben akár a magyar monetáris politikát is befolyásolhatják.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői csütörtökön ismertetett, modellszámításokra alapuló tanulmányukbanazt írták: a VW-botrány lehetséges hatásaira a térségben a cseh gazdaság a legérzékenyebb, utána Szlovákia, Magyarország és Lengyelország következik. Románia ugyanakkor viszonylag védett e hatásoktól.

Az öt vizsgált gazdaság együtt - Németország után - a második legnagyobb autógyártó térség Európában, évente 3,7 millió járművel. Ez a Németországban egy év alatt gyártott 5,9 millió autó 62 százaléka, viszont ez az öt gazdaság a német hazai össztermék (GDP) 30 százalékát állítja elő, vagyis az autóiparnak arányosan jóval nagyobb a súlya e csoportban - áll az elemzésben.

A ház közgazdászai hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az autóipar tényleges hatásainak meghatározásához félrevezető csak a termelési adatok figyelembevétele, két okból is. Az egyik ok az, hogy a szektor jelentős mértékben - hozzáadottérték-arányosan mintegy 50 százalékban - függ az alapanyagimporttól, vagyis a megtermelt hazai hozzáadottérték-tartalom - ami valójában a releváns mutató a GDP-számításhoz - jóval kisebb, mint amennyire a puszta forgalmi adatokból egyébként következtetni lehetne.

A második ok az, hogy figyelembe kell venni a más szektorokat - a szolgáltatásokat és a beszállítói hálózatokat - érintő közvetett átgyűrűző hatásokat is.

Mindezt egybevetve a Morgan Stanley elemzői úgy számolnak, hogy ha a VW-botrány miatt az autóexport például 10 százalékkal csökkenne, az a szlovák gazdaság éves növekedési ütemét 0,7 százalékponttal, a cseh és a magyar gazdaságét 0,6, illetve 0,5 százalékponttal fogná vissza.

Ez a teljes autóipari ágazat exportjának 10 százalékos csökkenésére vonatkozó modellszámítás eredménye. A VW-csoport helyi érdekeltségeire leszűkített külön modellszámítás is ugyanezt a csoportot hozza ki a legérzékenyebbnek, de ebben a tekintetben Csehország lenne a legsebezhetőbb, utána következne Szlovákia és Magyarország - áll a tanulmányban.

Más nagy londoni házak szerint a VW-botrány hatásai akár a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára is hatással lehetnek.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlege (BofA Merrill Lynch Global Research) is azt állapította meg a VW-ügy közép- és kelet-európai potenciális hatásairól szóló értékelésében, hogy a botrány piaci következményeire a cseh és a magyar gazdaság a legérzékenyebb.

A cég által kidolgozott lehetséges legrosszabb forgatókönyv azt modellezi, hogy az európai felzárkózó EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz és az azt követő recesszióhoz mérhető sokk éri. Ez a szektor által megtermelt bruttó hozzáadottérték-tartalom mintegy 20 százalékos csökkenését jelentené éves összevetésben Csehországban és Magyarországon, ami 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a cseh és a magyar gazdaság éves növekedési üteméből.

A ház szerint a térségben az MNB monetáris politikája reagálna a legnagyobb valószínűséggel ilyen negatív meglepetésekre. A lefelé ható inflációs és növekedési kockázatok egyébként is gyűlnek már egy ideje az olajárak gyengülése, illetve a kínai gazdaság lendületvesztése miatt, és most ehhez társult a VW-botrány.

A ház alapeseti előrejelzése szerint amíg az infláció nem indul ismét tartósan lefelé, és/vagy a növekedési pálya érintetlen marad, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjai valószínűleg nem mozdítják alapkamatukat.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint azonban ez alól az MNB a lehetséges kivétel, tekintettel a többiekénél enyhébb alapállására, és arra, hogy a magyar gazdaság sérülékenyebb a VW-botrányra, mint több más térségi ország.

A ház szerint a devizaalapú hitelek átváltása nyomán az MNB végre tudna hajtani további kamatcsökkentéseket úgy, hogy a forint csak enyhe mértékben gyengülne. A cég elemzői szerint azonban egy ilyen enyhítő lépés csak 2016-ban lenne valószínű, amikor a forintárfolyam már nem érintené az idei közadósság-számításokat.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Minimálbér 2027: ezzel senki sem lehet teljesen elégedett

Minimálbér 2027: ezzel senki sem lehet teljesen elégedett

Több hetes egyeztetés után megállapodás született a jövő évi bérekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A minimálbér 2027-ben 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, bruttó 396 ezer forintra emelkedik. Mivel a minimálbér személyi jövedelemadója 15 százalékról 9 százalékra csökken, a legalacsonyabb keresetűek nettó fizetése havi 37 ezer, a garantált bérminimumon dolgozóké 33 ezer forinttal nő. A felek emellett 5 százalékos általános béremelést javasolnak a versenyszféra cégeinek, de egyik oldal sem elégedett maradéktalanul, hiszen mindkettő jelentős engedményeket tett. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a bruttó minimálbérben nem, de a nettó minimálbér tekintetében sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált EU-s minimálbér-irányelvnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×