Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Tovább nőtt a foglalkoztatottság

Idén május-júliusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 224 ezer fő volt, 139 ezerrel több, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A foglalkoztatottak száma az előző háromhavihoz képest is 23 ezerrel nőtt. Számuk tavaly év elején lépte át a 4 milliós küszöböt, 2014 június-augusztusában a 4,1, az idei második negyedévben pedig a 4,2 milliós határt.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 189 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, 135 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 64,1 százalékra emelkedett.

Az összességében 139 ezres növekedésből a hazai elsődleges munkaerőpiacon csaknem 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak köre 65 ezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen 14 ezerrel dolgoztak többen.

A foglalkoztatottak számának emelkedésében a gazdasági aktivitás javulása is szerepet játszik: egy év alatt 123 ezerrel csökkent a gazdaságilag nem aktív népesség száma, ebből 88 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, mert 35 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszáma.

A férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak: a 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal, 2 millió 277 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal, 70,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal, 1 millió 912 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 57,8 százalékra javult.

A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,9 százalékponttal, 80,9 százalékra, az idősebb, 55-64 éveseké 3,8 százalékponttal, 45,5 százalékra emelkedett. A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 281 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 25,5 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×