Az, hogy a kormány tavasz végén benyújtotta a 2016-os költségvetés-tervezetet, most megoldható feladat, de nem szabad belőle rendszert csinálni - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
 
"Kétségtelenül vannak bizonytalanságok: mi lesz az orosz-ukrán konfliktussal; kitart-e az európai konjunktúra; az autóipar szárnyalása Európában változatlanul halad-e; milyen lesz a mezőgazdasági év az európai forrás abszorpciónál, mekkora lesz a visszatörés - mert valami lesz, az egyértelmű az újabb ciklus miatt."
 
Kovács Árpád szerint a kormány volumenében nem gondolkodik kevesebb adóban, a kiadásoknál pedig 3 százalék környéki visszafogás érzékelhető. A Költségvetési Tanács elnöke szerint vannak a költségvetés-tervezetben bevételi kockázatok, ezeket meg is vitatták a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
 
"Nem osztják azokat az aggodalmakat, amiket mi az egyes adónemeknél érzékeltünk. A másik, ami látható, hogy a Költségvetési Tanács a bevételi oldalon - nem csak az adókra gondolva, beruházásokkal összefüggő, beruházási alap pénzügyi feltöltésénél - óvatosabb megközelítést képviselt, bár az idén kisebb, mint a korábbi évben volt, de megjelenik az a gondolatsor, hogy azt költsük el, ami biztos."
 
Kovács Árpád a költségvetés-tervezetben pozitív kockázatokat is említett:
 
"Pozitív kockázatnak lehet tekinteni a fehéredéssel összefüggő adóhivatali lépéseket, és bizonyos területeken a adóbevételek működését, a fogyasztás alakulásával is összefüggnek ilyen lépések."
 
Kovács Árpád hozzátette: megfontolják a Nemzetgazdasági Minisztérium kockázati észrevételekre adott válaszait.
 
A kormány nem számolt a forint jelentős árfolyam romlásával, amikor megtervezte a 2016-os költségvetést - mondta a Költségvetési Tanács elnöke.

A gazdaság fehéredésében még van néhány száz milliárd forintnyi tartalék - jelezte Kovács Árpád.
 
"Különböző mérések alapján az hiszem, a szürkegazdaság arányát Magyarországon 20 százalék fölöttinek tartják. Ez a rendszerváltoztatáskor, ismereteim szerint, jóval nagyobb, 30 százalék körüli volt. Az akár kis javulás egyre több áldozatot kíván."
 
Kovács Árpád elmondta: a 2016-os költségvetés-tervezet benyújtásakor a kormány nem számolt lényegesen romló forint árfolyamokkal.
 
"Hozzá kell tenni, hogy a finanszírozásban az elmúlt öt-hat évben olyan 1700 milliárdos kiadásnövekedést okozott az árfolyam növekedése, tehát nagyon nagy jelentősége van az árfolyamnak, ahogy a kamatoknak is. Ebből adódóan az árfolyam alakulása fontos tényezője a költségvetésnek."
 
A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta: érdek az, hogy a költségvetés-tervezeti árfolyamcél tartható legyen.
 
"Ez összefügg azokkal a felminősítési kérdésekkel, hogy értékeli az országot a külföld. Ha ezek jók, az stabilabb helyzetet teremt, egyszerűbben lehet pénzt nyerni rajta, ha nem, akkor ezek a tételek mínuszokat jelentenek a költségvetés számára, hiszen az egyensúlyt valahogy tartani kell."
 
Kovács Árpád szerint komoly tartalékot jelent a költségvetés-tervezetben a hiányprognózis 2 százalékra történt tervezése.
 
"A kormányzatnak van egy jelentős elkötelezettsége arra, hogy Magyarország felminősítése előbb-utóbb bekövetkezzen. Ez nagyon fontos a hitelekhez jutás, a befektetői környezet miatt."
 
Kovács Árpád hozzátette: a pozitív kép pénzre váltható.