Annak ellenére, hogy növekedtek a reáljövedelmek, nem lett kisebb a szegények aránya Magyarországon, bár javult a rászorulók helyzete az elmúlt két évben Magyarországon - idézi a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) tavaly ősszel végzett felmérésének eredményeit a Pénzcentrum.hu. A kutatás szerint a magyar lakosság 16,6 százaléka, vagyis a magyarok hatoda él jövedelmi szegénységben. A nélkülöző háztartások havonta kevesebb, mint 78 ezer forintból gazdálkodnak.

A szegénység előfordulásának valószínűsége magas az általános iskolát végzett családfővel élők körében, illetve azoknál a családoknál is, ahol csak egy embernek van keresete, illetve ott, ahol a családfenntartó 65 év feletti vagy nő. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a családfenntartó iskolázottsága, annál kisebb a jövedelmi szegénység valószínűsége. Azonban megdöbbentő, hogy 100 szegényből még 4 így is diplomás. A legtöbben mégis azok vannak, akik legfeljebb általános iskolát végeztek.

Területi elhelyezkedést tekintve elmondható, hogy tavaly megfordult az eddigi évek trendje: 2014-ben több szegény élt a városokban, mint a községekben - derül ki a TÁRKI felméréséből. Eszerint 100 szegényből 51 városi, és csupán 44-en vannak, akik községekben élnek.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások Pest megyében a legmagasabbak, utána kövezik Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye, itt 8 százalékos javulás következett be az előző évhez képest. A legszegényebbek pedig az Észak-Alföldön: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek. Itt az egy főre jutó fogyasztási kiadás 55 373 forint, míg Közép-Magyarországon, azaz a Budapesten és Pest megyében ugyanez 82 814 forint.

A teljes cikk a Pénzcentrum.hu-n olvasható.