A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott fórumon Szijjártó Péter elmondta: Magyarország számára Románia Németország után a második legfontosabb exportpiac, a magyar export 6 százaléka irányul Romániába. Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom 6,7 milliárd euró volt, amelyben jelentős tételt képviseltek az energiahordozók, a gyógyszerek, az élelmiszer-ipari és gépipari termékek - tette hozzá az államtitkár.

Constantin Nita román gazdasági miniszter szerint évi mintegy 10 milliárd euróra lehetne növelni Románia és harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország között a kétoldalú forgalmat.

Szijjártó Péter rámutatott: az idén már az első negyedévben előrelépés történt a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, amely 7 százalékkal nőtt. A magyar export 2, a magyar import 21 százalékkal bővült, de még mindig jelentős a magyar külkereskedelmi többlet - jelezte.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság nyitott, amit mutat, hogy az export értéke a GDP 83 százalékát is meghaladja. A magyar export háromnegyedét 850 nagyvállalat adja - tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint Románia kulcsterület lehet abból a szempontból, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok súlya növekedjen a magyar külkereskedelemben, hiszen a magyar kkv-k leginkább a szomszédos országokban tudnak sikereket elérni. Szerinte az építőipar, az élelmiszeripari gépgyártás, a környezetvédelem, az energetika mind olyan terület, ahol a magyar kkv-k a siker reményében léphetnek román piacra.

A kkv-k együttműködéséhez szükséges a finanszírozás, illetve az átjárhatóság támogatása - mutatott rá az államtitkár. Ezt szolgálja, hogy a magyar és a román eximbankok szorosabbra fűzik együttműködésüket, és a határátjárhatóságot a következő hétéves uniós finanszírozási időszakban uniós források igénybevételével javítják.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában öt irodával van jelen a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A több országra kiterjedő hálózat munkáját hatékonyabbá kívánják tenni, ezért a tervek szerint a Magyar Kereskedőház Zrt. rendszerébe integrálják - mondta.

Constantin Nita fontosnak nevezte a határon átnyúló programok erősítését a Duna mentén, illetve az energetikai vezetékek összekapcsolását.

A román gazdasági tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy modernizációs folyamat zajlik országukban is, az ipari parkok, a klaszterek, az út- és vasúthálózat fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektetnek.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a két ország közötti gazdasági lehetőségek nagyságrenddel nagyobbak, mint amennyit eddig kihasználtak, a kormányzati kapcsolatok erősödése kedvezően hat a gazdasági relációra. A kamara szerepéről szólva kitért arra, hogy Békéscsabán működik a magyar-román tagozatuk, Kolozsváron a magyar-román vegyes kamara dolgozik a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésért. Az MKIK 49 százalékban tulajdonos a Kárpát Régió Üzleti Hálózatban - emlékeztetett.

Mihai Daraban, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az új piacok felé nyitás jelentőségét, és ebben a két ország vállalkozóinak együttműködését emelte ki.

Sorin Dimitriu, a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Duna-stratégia kínálta együttműködésre hívta fel a figyelmet.