Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója az MNB keddi tájékoztatóján elmondta: a cél a likviditási rendszerkockázatok mérséklése, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelése. Az intézkedés a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése mellett csökkenti a jegybank devizatartalék tartási kötelezettségeit, és így az ebből fakadó költségeit is - tette hozzá.

Közölte: a jegybank felülvizsgálta és módosította a DMM elvárt minimum szintjét és abban egy fokozatos szigorítást írt elő. A jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75 százalékra, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség 2017. január 1-jéig a hosszú lejáratú devizaeszközök és a mögöttük fedezetül szolgáló stabil devizaforrások között.

Nagy Márton emlékeztetett arra: a kockázatok mérséklése érdekében Magyarországon 2012. július 1-től bevezették az úgynevezett devizafinanszírozás megfelelési mutatót (DMM). Ez a mutató a magyarországi likviditási kockázatok sajátosságait is figyelembe vette - tette hozzá.

Mint mondta: a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a korábbi szabályozás a külföldi források rövidülése tekintetében a romló tendenciát meg tudta állítani, de az alacsonyabb elvárt szint miatt nem volt képes a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének számottevő javítására.

A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: az MNB-rendelet elsődleges célja az, hogy javítsa a lejárat összhangját a bankok devizaeszközei és devizaforrásai között. Napjainkban nagyon jelentős a hosszú lejáratú devizahitelek állománya a banki mérlegekben, amelyek mögött jelentős nagyságú állományt tesznek ki a rövid lejáratú devizaforrások. A rövid futamidejű források ugyan olcsóbbak a bankok számára, de a rövid lejáratú források hatására a jegybanknak nagyobb devizatartalékkal kell rendelkeznie.

Nagy Márton kiemelte: ezért az is nagyon fontos cél, hogy csökkenjen az MNB devizatartalék-szükséglete. A bankok hosszú devizaforrásokat kell, hogy bevonjanak az új szabályozás értelmében, vagyis csökkenhet ezáltal az előírt jegybanki devizatartalék, aminek tartása jelentős költségekkel jár.

Nagy Márton elmondta: az elvárt minimum szint felülvizsgálatán túl a szabályozás hatályát kiterjesztette az MNB a Magyarországon aktív bankok mellett a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeire is.

Az ügyvezető igazgató kérdésre kiemelte: a jegybanki szakértők számításai szerint - a mostanihoz képest változatlan banki mérlegszerkezet mellett - a bankok a rövid futamidejű külföldi forrásaikat próbálják majd hosszú lejáratúakra cserélni az új szabályozás miatt. A jelenlegi mérlegből kiinduló számításaik alapján a 100 százalékos DMM bevezetéséig, vagyis 2017. január elsejéig 1109 milliárd forint forrásoldali alkalmazkodást kell a bankoknak megvalósítaniuk.

Nagy Márton úgy vélte: az eredményre gyakorolt hatás a jegybank számításai szerint minimális lesz, mert a külföldi devizaforrások döntő részét az anyabankok adják, így a hosszabb futamidejű források elvileg magasabb költsége miatt ez a leánybankoknál negatívan, de az anyabank esetében pozitívan hat a nyereségességre.