Infostart.hu
eur:
381.07
usd:
320.13
bux:
127890.41
2026. január 30. péntek Martina

MNB: 800 milliárdnál tart a növekedési hitelprogram

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) két szakaszában eddig összesen mintegy 800 milliárd forint hitelt helyeztek ki, az összeg eléri a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállomány 20 százalékát. Az nhp eddig összesen mintegy 10 000 vállalkozáshoz jutott el, a hitellel rendelkező kkv-k 22 százalékához - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Az ügyvezető igazgató azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy változnak a növekedési hitelprogram (nhp) feltételei, a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3-ra emelkedik, lehetővé válik a faktoring finanszírozása, felgyorsulhat a portfólió-tisztítás és a beruházási hitelek lehívásának végső határideje fél évvel kitolódik.

Elmondta: a válság alatt a bankok kockázatvállalása jelentősen megváltozott, míg a válság előtt könnyen jutottak a kockázatos vállalatok is hitelhez, a válság után már csak a legjobb hitelképességű cégeket voltak hajlandók finanszírozni a hitelintézetek.

A bankok szinte teljesen "bezárták" a kkv-hitelpiacot, mindez egy negatív spirált indított be, ahol a gyenge hitelezés miatt romló gazdasági helyzet és a kilátások még jobban visszafogták a hitelkínálatot - mutatott rá Nagy Márton.

Jelezte: az nhp első szakaszában, 2013 harmadik negyedévének folyamán közel 7300 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez összesen 701 milliárd forint értékben, amiből 473 milliárd forint hitelt az első pillérben, 228 milliárd forint hitelt pedig a fedezetlen devizakitettség csökkentését célzó második pillérben folyósítottak a bankok. Az első pillér 60 százaléka új hitel volt, annak több mint felét beruházási célra adták a bankok.

Nagy Márton a program pozitív hatásai között említette meg, hogy "elkerültük a hitelezés összeomlását", sőt pozitív fordulattal a kkv-knak nyújtott hitelállomány növekedni kezdett. Ezzel párhuzamosan egészségesebb szerkezet alakult ki a hitelezésben: a hosszú futamidejű kkv forintkölcsönök súlya emelkedett, miközben a devizahitelek súlya csökkent.

Kiemelte: a hitelkiváltás megengedésével az nhp élénkítette a bankok közötti versenyt, ami oldhatta a szigorú hitelkínálati korlátokat, egyúttal a program jelentősen, 3-4 százalékponttal csökkentette a résztvevő vállalkozások kamatterheit, ami javította hitelképességüket.

Az ügyvezető igazgató arra is rámutatott, hogy a korábbi hitelállományon belüli súlyukhoz képest nagyobb mértékben részesedtek a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalatok a kedvezményes hitelből, emellett csökkent a regionális koncentráció, a Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások részesedése mérséklődött, a Dél- és Észak-Alföld régiókban működőké pedig emelkedett a hitelállományon belül.

Kifejtette: az 500 milliárd forintos induló és 2000 milliárd forintos teljes keretösszeggel meghirdetett második szakasz feltételeiben jelentősen különbözik az első szakasztól, ugyanis 15 hónap áll rendelkezésre a folyósításhoz, és a kihelyezett hitelek 90 százalékának új hitelnek kell lennie.

Az nhp második szakaszában 2014. március végéig a programban résztvevő hitelintézetek közel 94 milliárd forint értékben kötöttek szerződést mintegy 2500 vállalkozással. A második szakasz igénybevétele - a termelői tevékenység szezonalitása miatt - a következő időszakban hónapról-hónapra emelkedhet a beruházási aktivitás erősödésével - fűzte hozzá.

A növekedési hitelprogram élénkítette a gazdaságot és a kkv-hitelezést, miközben a válság évei alatt 5-7 százalékkal csökkent a kkv-hitelállomány, addig 2013 második felében a pozitív fordulat következtében már újra hitelbővülés volt tapasztalható.

Nagy Márton szerint az nhp 0,8 százalékkal növelte a GDP-t, és hozzátette, hogy a jövőben a program kihasználásának emelkedése további növekedési többletet generálhat. Az induló 500 milliárd forintos keret kihasználása esetén ez már 1-1,5 százalék körül lehet - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.

Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×