Shirin Wheeler, Hahn szóvivője ismertette, hogy a beadvány szerint az árvíz csak rendkívül korlátozott károkat okozott Magyarországon, amelyek összértéke 27 millió euróra, mintegy 8 milliárd forintra rúg. Ha a bizottság elbírálja, és jóváhagyja a magyar igényt, akkor az alap ennek 2,5 százalékát fedezheti - tudta meg az MTI.

A szóvivő rámutatott, hogy ez az összeg messze elmarad attól, ami szükséges volna ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.

Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa, a biztos szóvivője mindazonáltal emlékeztetett, hogy Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesül. Emiatt Magyarország az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz.

A bizottság most értékeli a kérelmet, és megállapítja, hogy teljesülnek-e a segítségnyújtás szigorú feltételei - ismertette a szóvivő, aki kiemelte: ahhoz, hogy a magyarországi árvízkárokat rendkívüli regionális katasztrófaként ismerje el Brüsszel, be kellene bebizonyosodnia annak, hogy a természeti csapás súlyos és tartós hatással volt az érintett térség gazdasági stabilitására.

A bizottság honlapján fellelhető adatok tanúsága szerint a rendkívüli regionális katasztrófára hivatkozó kérelmeknek kevesebb mint harmadát hagyta jóvá Brüsszel az alap létrehozása óta. Wheeler ugyanakkor megjegyezte, hogy ilyen csekély mértékű, a küszöbérték öt százalékát sem elérő károk alapján a bizottság még sosem ítélt meg segítséget ebben a kategóriában.