Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
313.57
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Simor András: Vannak dolgok, amiket másként csinálnék

Hangosabban és többet kellett volna szólnia a jegybanknak a devizahitelezés veszélyeiről - mondta az MNB elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Simor András szerint ugyanakkor nem volt eszközük a devizahitelezés visszaszorítására. Beszélt a terveiről, és arról is, hogy miket tart hatéves mandátuma legfontosabb sikereinek.

Vannak dolgok, amiket másként csinálnék - értékelt a jegybank márciusban leköszönő elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Több energiát szánnék arra, hogy a szűken vett szakmai közösségen túl jobban megértessem a társadalom többségével és a politikával is, hogy miért fontos az árstabilitás Magyarországon. E nélkül egy ország nem válhat sikeressé - fogalmazott Simor András.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: erőteljesebben kellett volna fellépni a devizahitelezés ellen, ám ahhoz, hogy a devizahitel-állomány ne épüljön tovább, olyan eszközök kellettek volna, amelyek az MNB-nek nem állnak a rendelkezésére.

Hangosabban és többet kellett volna szólnunk, és többet kellett volna próbálkozni a befolyásolással - morális eszközökkel, a szavak erejével -, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a kockázatra - hangsúlyozta Simor András, aki azonban megemlítette: a válság előtt sem a mostani kormányoldal, sem a mostani ellenzék nem szólalt meg kellő eréllyel, ahogy fogyasztóvédelmi szervezetek és elemzők sem. Ez azonban nem menti fel az MNB-t - fűzte hozzá.

A jegybankelnök az eredményekről is beszélt. Úgy véli, az elmúlt hat évben fontos és irányadó elemzések születtek (például inflációs előrejelzés, konvergenciajelentés), amelyek viszonyítási pontként szolgálnak az elemzők, befektetők és a piac számára. Új módszertanokat is bevezettek: végeznek stressztesztet és bevezették a stabilitási indexet.

Javaslatokat is tett a jegybank a mindenkori kormányoknak arra vonatkozóan, hogyan lehet a gazdaságpolitika hasznosabb. Ilyen javaslat volt a forint árfolyamsávjának az eltörlése és a pozitív adóslista.

A jegybankelnök kiemelkedőnek nevezte az EU-IMF-megállapodás 2008-as megkötését. Megemlítette, hogy a válságban folyamatosan új válságcsökkentő eszközöket vezettek be: például a deviza swap megállapodások a bankokkal, tartalékráta csökkentése, napközbeni átutalás megvalósítása. Kiemelte az egy- és kétforintosok bevonását, valamint a 200 forintosok cseréjét.

Kudarc és sikertörténet


A szakintézmények folyamatosan mérik a jegybank bizalmi indexét. Amikor támadások értek, akkor ez az index fikarcnyit sem romlott, az elmúlt hat évben tavaly volt a legmagasabb - emelte ki Simor András, aki elmondta: leköszönése után pihenni szeretne, mert "idő kell, hogy leülepedjen a sok por és sallang", hogy tisztábban lássa az elmúlt hat évet.

A politika sosem volt az én területem. Olyat szeretnék csinálni, ami örömet okoz. Amit kinéztem, az nem pénzkeresési, inkább karitatív jellegű tevékenység - vallotta meg.

Gazdaságilag kurdarcos ország vagyunk, mégis sok sikertörténet van. Szeretnék hozzásegíteni bizonyos intézményeket ahhoz, hogy ezeket a sikereket jobban lássa a világ. Van már ötletem, a konkrétumokról később - fogalmazott Simor András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×