Tavasszal a kormányzat 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás elérését, amely gyakorlatilag a jelenlegi, évek óta 1 százalék körüli szinten mozgó ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul. Ezen terv szerint jelentős szerep jutna a vállalati K+F ráfordítások növelésének is. Márkus Csaba kiemelte: az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a K+F adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a K+F adókedvezmények egy része: a K+F tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként - fejtette ki.

A Deloitte Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a tervezett módosítások között vannak egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknl, így például K+F-nek minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is. Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni azt, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak a gyakorlatban mekkora segítséget nyújtanak majd ténylegesen - tette hozzá a szakértő.

Pozitív irányba hathat, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek K+F jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan "hivatalos" minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. A minősítéssel összefüggő eljárás részletszabályai sajnos még nem ismertek, annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD-országokban általánosan elfogadott - és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott - Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv K+F tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a K+F tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.

Márkus Csaba kiemelte: bár a 2014-2020 közötti programozási időszakban az EU a jelenlegi, 2007-2013-as időszakhoz képest jelentősen többet tervez K+F-re költeni, nagy kérdés, hogy a megnövekedett forrásból tud-e arányosan annyi - vagy annyival több - jutni a Magyarországon működő cégek számára, hogy a K+F adókedvezményekhez kapcsolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megduplázza, vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati K+F ráfordításokat 2020-ra.