"A kormányt nem a rövidtávú pénzügyi és politikai haszonszerzés, hanem a hosszú távú stratégiai gondolkodás vezette a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlásakor" - olvasható a közleményben.

A tárca hangsúlyozza, hogy a Mol-részvények visszavásárlásához a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem vett igénybe közvetítőket, pénzügyi tanácsadót, befektetési bankot, ami a hasonló nagyságrendű ügyekkel összevetve nagyon jelentős megtakarítást jelentett a tranzakciós költségekben.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közleményben úgy fogalmaz: "az előző kormányok felelőtlen és a nemzeti érdeket veszélyeztető privatizálási gyakorlata Európában szinte példa nélküli mértékben tette sebezhetővé és függővé a magyar energiaellátás biztonságát. A Mol részvénypakett magyar kézbe kerülése az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi mértékkel mérve is jelentős, kiemelt politikai és gazdaságtörténeti jelentőségű lépése volt."

A korábbi tájékoztatás szerint a Mol 21,2 százaléknyi részvényét a magyar állam - a tőzsdén kívül - 1,88 milliárd euróért vette meg a Surgutneftegas (Szurgutnyeftegaz) orosz cégtől a 2011. május 24-én létrejött adásvételi szerződés alapján. Azon a napon a Mol részvényekkel 23.060 forintos átlagáron kereskedtek a Budapesti Értéktőzsdén. A 23.310 forinton záró olajpapír a napi minimumát 22.520 forinton, a maximumát pedig 23.370 forinton érte el.

Egy Mol-részvényért pénteken dél körül 16.400 forintot adtak, így a papír 1,5 százalékkal drágult a csütörtöki záróárhoz képest. A csütörtöki 16.160 forintos záróárat figyelembe véve a részvény május 24. óta 22,8 százalékot veszített az értékéből. Ugyanakkor a tőzsdemutató, a BUX 23 százalékkal csökkent. A BUX kosárban a Mol és az OTP szerepel - közel azonos mértékben - a legnagyobb súllyal. A bankpapír árfolyama ugynazon időszak alatt 30,6 százalékkal esett.

A sikeres, Közép-Európában vezető szerepet betöltő nemzeti energiavállalatban történő állami tulajdonszerzés a közlemény szerint "növeli az állami vagyont és a mindenkori kormányok pénzügyi mozgásterét, stabilizálja a regionális és hazai energiapiacot, és fokozza az energiaellátás biztonságát itthon és a régióban".