A kormány eredetileg április 30-ára ígérte, de csak ma jelent meg a Magyar Munkaterv, amelynek dedikált célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. A 80 oldalas anyag tartalmazza a következő öt évre szóló részletes foglalkoztatási prognózisokat, és az intézkedési terveket, amelyeknek jó része az elmúlt hónapokban egyesével már ismertté vált.

A 400 ezer munkahely nagy aránya közmunka

A kormánytól már tavaly elhangzott a vállalás, miszerint 2015-ig 400 ezer új munkahely jönne létre Magyarországon, és ezt a célszámot tartalmazza a konvergencia program is. A kormány részletes foglalkoztatási előrejelzését azonban most ismerhetjük meg először, a munkatervből.

Az NGM által számoltak szerint, ha a magyar gazdaságban az alappálya szerinti három százalékos növekedés valósul meg, akkor 2015-ig mintegy 292 ezer új munkahely jöhet létre ahhoz képest, hogy 2010-ben 3 millió 750 ezren dolgoztak.

Ha viszont dinamikusabban nő a gazdaság, öt százalékkal, akkor a növekedés akár 463 ezer fő is lehet. A kormány által hangoztatott 400 ezres tervhez a kettő átlagából képzett középút áll legközelebb, amely szerint 377 ezren találnak vissza a munka világába.

A 2011 és 2015 létrejövő munkahelyeket egyrészt a versenyszféra adja, de komoly szerepet kap a közmunka és a kormány által várt fehéredés. Az NGM szerint 2011-ben az új állások 60 százaléka a versenyszektorban teremtődik meg, de a 2012-től hatályos intézkedések (közmunka programok szélesebb indulása, munkanélküli ellátások 90 napra csökkentése) hatására a közfoglalkoztatásban, illetve a fehéredés által teremtett új munkahelyek aránya lényegesen megugrik.

Idén és jövőre az új munkahelyek túlnyomó része, 80 százaléka származna a két utóbbiból, a versenyszektor hozzájárulása az új munkahelyekhez 2014-ig mindössze 35 százalékig nő. Érdekes továbbá, hogy a versenyszféra hozzájárulása nem nő tovább az NGM előrejelzésében a gazdasági növekedés gyorsulásával. Mind az alappálya, mint a normatív pálya szerint 35 százalékot ad.

A versenyszférában létrejövő új munkahelyek jelentős aránya, 30 százaléka a feldolgozóiparban jön majd létre a következő öt évben - számol az NGM. A nagy- és kiskereskedelemben az új munkahelyek 20, az ingatlanszektorban az új munkahelyek 10 százaléka jöhet létre.

A magyar dolgozó legyen a legrugalmasabbak egyike

A kormány célja, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában -olvasható a munkatervben. Ennek érdekében elsősorban a Munka Törvénykönyve 2012-től várhatóan hatályos megváltoztatása állna.

Az új, differenciált Munka Törvénykönyv a kkv-k érdekeit helyezné előtérbe azzal, hogy a foglalkoztatotti létszám alapján differenciálná a törvényi előírásokat. Ez egyrészt a nagyvállalati apparátus által könnyen, de kisvállalkozásoknál kevésbé teljesíthető követelmények csökkentésében nyilvánulna meg, másrészt a kkv-k esetében kevésbé akadályozná a munkaviszony megszüntetését.

Emellett még áprilisban bejelentette a kormány a vállalkozások adminisztratív terheinek 500 milliárd forinttal való csökkentésének tervét, amelyből 105 milliárd forint összegű változtatáscsomagot meg is hirdetett, a többi 400 milliárd forintos tételre pedig ötleteket vár a gazdaság szereplőitől.

Hárompilléres foglalkoztatási támogatás:

- Célzott bér- és járuléktámogatás a mikro-, kis és középvállalatoknak.

- Szociális gazdaság: a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba.

- Közfoglalkoztatás: összefüggésben a szociális ellátások csökkentésével ennek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

A Munkaerőpiaci Alap "feldarabolása"

A Munkaerőpiaci Alaphoz tartozik az aktív és passzív eszközök finanszírozása, így a képzési támogatások, álláskeresési járadék, Támop program stb. A terv szerint új, Nemzeti Foglalkoztatási Alap jön létre, amely nem tartalmazhat a foglalkoztatáshoz szorosan nem köthető, szociális elemeket, amelyhez az aktív munkaerőpiaci eszközök, munkanélküli ellátás és szak-felnőttképzés finanszírozása tartozik majd.

Fontos, hogy a közfoglalkoztatás finanszírozására uniós támogatás nem vehető igénybe, ezért ennek finanszírozása továbbra is a költségvetésből történik. A 2012-es költségvetés az MPA keretéből 120 milliárd forintot spórolna le, vélhetően ezek szolgáltatnák a közfoglalkoztatáshoz a "muníciót". A szakképzési, felnőttképzéséi támogatásoknál megvont forrásokat uniós forrásoknak kell majd ellentételezniük a terv szerint.

Tovább is van még

A Széll Kálmán-tervben meghatározott átalakítások és megtakarítások elérésére további intézkedésekre is szükség lesz a foglalkoztatást illetően.

Ezért

- újból változhat az adó- és járulékrendszer,

- az állam kiszervezett tevékenységeket vizsgálhat felül és szüntethet meg, vehet át saját körben ellátásra,

- felülvizsgálhatják a foglalkoztatás-statisztikai rendszert,

- véglegesítésre kerülnek a közmunka programok,

- nagyobb támogatást élvezne a rehabilitáció, ami a rokkantsági ellátások átalakításához és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogató intézkedésekhez kapcsolódik,

- a közlekedési kedvezmények, illetve a lakáscélú támogatási rendszer összehangolására is sor kerülhet.