Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Továbbra is Domokos László a revizorok egyesületének elnöke

A Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete a kedden megtartott tisztújító küldöttgyűlésen ismét Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét választotta elnökévé, és a vezetőség többi tagjának mandátumát is megújította - közölte az egyesület.

A szervezet elnökhelyetteseivé a közlemény szerint Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét valamint Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét választották. A főtitkári teendők ellátására Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) vezetője kapott ismételten bizalmat. Ezáltal a teljes tisztújítás megtörtént.

Az egyesület a nagy ellenőrzési szervezetek vezetői mellett a civileknek is lehetőséget adva, Borbély Attilát, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola rektorát és Sipos Árpád ügyvédet is beválasztotta az elnökségbe.

Az alapszabály módosításával ezentúl a megyei szervezetek elnökei is az elnökség tagjai lesznek, így a megyei szervezetek a jövőben nagyobb befolyással rendelkeznek az egyesület mindennapi működésében.

Az új vezetés célja, hogy a tagságra támaszkodva a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés területén dolgozó szakembereknek új perspektívát kínáljon.

A küldöttgyűlésen elfogadták a 2011. évi költségvetést és közhasznúsági jelentést is.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×