Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
311.35
bux:
152213.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A kormány 2030-as euróbevezetési céldátumról beszél. Addig három és fél év van hátra, az még elég nagy idő, van esély rá, hogy meg tudjuk ugrani – vélekedik Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az ehhez szükséges három feltételt.

Az infláció most ugye nagyon alacsony, de azért még ez a feltétel sem „pipa”, hangsúlyozta, hiszen addig még eltelik három év, még minden lehetséges, ráadásul nem csak a 3 százalékot nézik, hanem azt is, hogy van egy speciális szabály: nem lehet meghaladni az EU három legalacsonyabb inflációjú országának átlagát plusz 1,5 százalékot, ami egy bonyolult szám. „Volt már olyan ország, ami ezen elvérzett – de ezt meg lehet oldani. Szerintem ott nem lesz probléma, ha mostanra sikerült, erre „csak” vigyázni kell, meg kell őrizni” – fogalmazott, hozzátéve: az inflációt nem pont 2 százalékon, hanem 3 százalékon, de meg kell és meg is lehet őrizni.

A második feltétel a költségvetés hiánya, amire azt gondolom, hogy megoldható az évről évre csökkenő kamatkiadásokkal, illetve a növekvő bevételekkel – mondta, hozzátéve:

a 3 százalékos hiánycél megugrása kemény, de megoldható 2030-ig.

„Az idei költségvetés kapcsán 7 százalékos hiányról beszélnek, de szerintem azért az túlzás lehet, a kormány most szeret többet mondani, hogy majd kevesebb legyen” – fogalmazott.

Szóval az idei 6-7 százalék közötti hiány után a következő években évi 1-1 százalékpontos hiánycsökkentés jó esetben megoldható tisztességes, fegyelmezett költségvetés mellett. Kemény, de megoldható, más ország is tud 3 százalék alatti hiányt csinálni – vélekedik Palócz Éva.

A harmadik feltétel nem annyira kemény, ami az államadósság kérdése. Itt az a feltétel, hogy vagy 60 százalék alatt legyen, ami kizárt, vagy csökkenő ütemű legyen. Ez viszont abszolút megoldható, hiszen ha a hiány mértéke csökken, akkor az államadósság is csökkenni fog. Ebbe beleszámít az árfolyam is, és most nagyon jól jött az államadósság mutatójának a forinterősödés, mert átárazódtak a devizában fennálló adósságok, kevesebb forintot jelentenek, ami a mutatóban nagyon erősen szerepet játszik. Ráadásul a GDP is növekszik, és az államadósság egy ráta, az adósság/GDP, és itt ha a nevező, a GDP magasabb, akkor a számláló, az adósság értéke kisebb lesz, tehát azt gondolom, hogy

az államadósság kérdése megoldható. A három feltétel közül a költségvetési hiány a legkeményebb dió, de majd meglátjuk

– vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki azt is elmondta, hogy szerinte el kellene kerülni a forint további erősödését, mert nagyon sújtja az exportáló vállalatokat, különösen a kicsiket. Ezt közvetve az alacsonyabb alapkamattal a jegybank tudja befolyásolni, és meg is van rá a lehetősége, mivel most az inflációs célt egyáltalán nem veszélyezteti az alacsonyabb alapkamat – tette hozzá.

Az interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden meghallgatta Unger Anna Róza politológust, az ELTE egyetemi docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. A korrupciókutató szerint a hivatal feladata nem szűkíthető egyes ügyek kivizsgálására: fel kell tárnia azt a rendszert is, amely a visszaéléseket lehetővé tette. Unger a demokratikus átmenetek tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzésnek nemcsak igazságtételi, hanem a demokratikus rendszer jövőjét védő szerepe is van. Ugyanakkor óvatosságra intett: a hatéves vezetői ciklus végére nem reális tömegesen jogerős ítéleteket várni, a hivatal sikerét inkább a rendszerszintű feltárás és a megelőzést szolgáló intézményi tudás felépítése alapján kell megítélni. Meghallgatásáról a Portfolio a helyszínről tudósít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×