Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

KSH: 4,7 százalékkal nőtt a reálkereset az első négy hónapban

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek az első négy hónapban 4,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,9 százalékkal nőttek, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,9 százalékos növekedése mellett - 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A bruttó átlagkeresetek 2010 első négy hónapjában 4,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A versenyszférában 4,3 százalékkal, a költségvetési szférában 5,7 százalékkal nőtt a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva, döntően a személyi jövedelemadó szabályok változása, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak januárban és márciusban kifizetett eseti kereset-kiegészítésnek kifizetése miatt. A költségvetési szférában ezért az április bruttó kereset 8,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és az 1,1 százalékos nettó növekedés a reálkereset 3,7százalékos csökkenéséhez vezetett. Forintban ez 52.274 forinttal kevesebb bruttó és 27.421 forinttal kisebb nettó keresetet jelentett a közszférában a márciusi adatokkal összehasonlítva.

Áprilisban az átlagos bruttó kereset 1,1, a nettó 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában foglalkoztatottak áprilisi reálkeresete 4,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a 5,2 százalékos bruttó bérnövekedésből adódó 10,2 százalékos nettó keresetnövekedés eredményeként. A versenyszektorban az április bruttó keresetek 3.888, a nettó 2.216 forinttal volt kevesebb a márciusinál.

Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 205.900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205.800 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209.600 forintot ért el.

A legjobban fizető gazdasági ág 456.200 forinttal a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt, ezt követte az információ és kommunikáció 382.200 forinttal és a villamos energia-, gáz-, gőzellátás 347.000 forinttal. Átlag alatt, 126.000 forintot kerestek a foglalkoztatottak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban, itt 135.100 forintot.

A legnagyobb növekedést, 14,4 százalékot a gép, gépi berendezés gyártása gazdasági ág mutatott fel, de magas 7,1 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése a szállítás, raktározás területén is. A legnagyobb visszaesésnek számító 14,8 százalékos csökkenést a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazat szenvedte el az MTI számítása szerint.

A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első négy hónapjában átlagosan 2,8 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,8 százalékkal haladta meg az előző év
január-áprilisit.

Az alkalmazásban állók létszáma 2010 január-áprilisban átlagosan 2 millió 641 ezer volt.

Január-áprilisban a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 785 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 1,0 százalékos csökkenése az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,7 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,2 százalékos a csökkenés. A versenyszférában 4,2 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×