A több tényezőre kiterjedő kutatás eredményeiből kiderül, hogy a pályán eltöltött évek számával a két nem közti bérszakadék egyre szélesebb: több mint hat éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek. A pályakezdők esetében a különbség nyolc százalékos.

A fizetési olló igazán a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27 százalékos a különbség, természetesen ugyancsak a férfiak javára. Konkrét példát említve: a pénzügyi menedzserek körében a nők átlagosan 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39 százalék. A HR és marketingigazgatók között a hölgyek fizetési hátránya átlagosan 35 százalékos.

Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22 százalékos, míg érettségivel és egyetemi diplomával pedig 14.

Úgy tűnik, hogy az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan kilenc, a tanároknál "csupán" öt százalékkal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatók körében nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a nők átlagosan három százalékkal többet keresnek a férfiaknál.

A Merces kutatása szerint, bár ritkábban, de néhány esetben előfordul, hogy a nők magasabb fizetésre számíthatnak: az asszisztensek körében átlagosan nyolc, az érettségivel rendelkező pénztárosok esetében tíz, a szintén érettségivel rendelkező termékmenedzsereknél négy, az egyetemi diplomával rendelkező könyvelőknél öt, az ugyanilyen végzettséggel rendelkező gyógyszerészeknél és pszichológusoknál kilenc, illetve 11 százalék a nők bérelőnye a férfiakkal szemben.