A piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette irányadó kamatát a brit jegybank, valamint az Európai Központi Bank is. De nem kizárólag ezek az intézmények: a héten kamatot vágtak
Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban is, az Egyesül Államokban és Japánban pedig már szinte nincs hova vágni, olyan alacsonyak a kamatok.
A fejlett világ a kamatcsökkentésben látja a gazdaság dinamizálásának útját, jelenleg ugyanis a legfőbb cél, hogy a gazdaságok kijussanak abból a recessziós gödörből, amelyben most vannak - mondta az InfoRádióban Madár István, a portfolio.hu elemzője.
Hogy a módszerrel mikorra lehet célt érni? Madár István szerint 2009 második felére jelentkezhetek a gazdaság élénkülésének első jelei.
Az elemző Magyarország helyzetét specifikusnak látja a kamatdöntések szempontjából, mint mondta, a miénk egy kockázatos régió még kockázatosabb országa. Nálunk igen magas, 11 százalékos a jegybanki alapkamat. Bár a legutóbbi monetáris tanácsi ülésen fél százalékpontot csökkentettek rajta, volt is min, a hazai kamatszintnél csak Törökországban és Oroszországban van magasabb, ezekben az országokban is, hozzánk hasonlóan azért, mert az országok fenntarthatósági problémával küzdenek, pénzügyi szempontból nem kellően stabilak.
Madár István úgy látja: az ország számára nem az jelent hátrányt, hogy monetáris politikája eltér a világban tapasztalt tendenciától, hanem az, hogy felvevőpiaca folyamatosan beszűkül, gazdasági partnerországai recesszióban vannak, így egyre kisebb a kereslet a termékeire.
Hanganyag: Hlavay Richárd