A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a radikálisan megváltozott világgazdasági körülmények között a magyar gazdaság teljesen új pályára kerül 2009-ben: a gazdasági növekedés 0,5, a fogyasztói árindex 3,9 százalékkal növekszik - írta az MTI.

A jövő év végére 8,2 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál a GKI, amely 0,3 százalékponttal magasabb a 2008-ra előrejelzett értéknél. Az idén 2 százalékos gazdasági növekedést és 6,2 százalékos inflációt várnak a gazdaságkutatónál.

Az infláció tekintetében - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következő hónapokban és 2009 elején is gyors csökkenést prognosztizál a GKI.

Az előrejelzés szerint a következő hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Az Európai Unióban várt stagnálás közeli, vagy recessziós állapot beszűkíti a magyar export lehetőségeit. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének a behozatalnál gyorsabb fejlődése fennmarad. Az exportorientált ágazatok közül nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek romlását jobban megérző járműgyártásban - bár ezen belül a különböző gyártók piaci helyzete messze nem azonos - állapítja meg a jelentés.

Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, és a magyar államháztartási hiány idei, 3,4 százalék alá csökkentése eredményeként 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, továbbá az infláció is 4 százalék körülire csökken, az ország lényegesen közelebb kerül az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez.

Ezért a közeljövőben napirendre kerülhet az ERM-2 rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának - célszerűen 2012-nek - a bejelentésére, ez pedig növelheti a magyar gazdaság és a forint iránti bizalmat.

A bizonytalan környezet és a drága hitelek a várakozások szerint visszafogják majd a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik.

A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre hasonló csökkenés követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság erősíthetik a megtakarítási hajlandóságot.