Az orosz kormány összesen 6 nagy ágazatból 39 tevékenységi kört sorolt fel a jogszabályban. Az eddigi információk szerint ide tartoznának az energetikai, illetve a katonai felszereléseket gyártó cégek, az űriparban, illetve az atomenergetikai szektorban működő vállalkozások és a nyersanyaglelőhelyek.

A jogszabály szerint külföldi társaság, vagy többségében külföldi tulajdonban lévő orosz társaság csak külön engedéllyel szerezhet részesedést az említett iparágakban működő orosz cégekben.

A külföldi cégeknek kérelmet kell benyújtani, amit féléves határidővel a miniszterelnök által vezetett kormánybizottság bírál el.

Az orosz kormány megtagadhatja az engedélyt, ha a stratégiai körbe sorolt orosz társaság államtitkok birtokában van, illetve exportálhat vagy importálhat katonai felszereléseket és más egyéb érzékeny technológiákat vagy termékeket.

Jóváhagyás esetén a külföldi befektetőnek egy sor kötelezettséget kell vállalnia, így például azt, hogy az adott vállalat menedzsmentjének - részben vagy teljesen - államtitkok kezelésére jogosult orosz állampolgárokból kell állnia.

Az orosz kormány amerikai mintára alkotta ezt a jogszabályt. Az Egyesült Államokban a kormányzatnak tájékoztatni kell a kongresszust arról, hogy ha hazai stratégiai társasághoz ellentmondásosnak ítélt befektetési szándék érkezik, és az ilyen ügylet megkötését az elnök megvétózhatja. Igaz, hogy Amerikában három hónap az elbírálási idő és nem félév, mint az oroszoknál.

Az európai helyzet

Az Európai Unió tagaállamai közül stratégiai iparágak, vagy cégek védelmében Írországban és Belgiumban hoztak létre jogszabályt.

Az unión belüli országok társaságai a Római Szerződés értelmében szerezhetnek meghatározó tulajdont egy másik uniós állam vállalatában, bármilyen iparágban - emelte ki Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi jogi Tanszékének vezetője az InfoRádióban.