Sokan panaszkodnak a tévéfilmeket megszakító reklámok miatt, de úgy tűnik az EU "televízió határok nélkül" nevű irányelvének módosítása nyomán még több lesz belőlük.
A Brüsszeli Bizottság szerint azért kellett leporolni az 1989-es direktívát, hogy nagyobb legyen a verseny az unió audio-vizuális, azaz tévés és rádiós piacán, amihez most már az internetet is odasorolják.
A rendelkezés szerint ugyanakkor a nézőknek tudniuk kell arról, hogy reklámról van szó, amikor egy tévésorozat, film, vagy akár egy főzőcskézős program alkotói mintegy véletlenül, de jól láthatóan a kamera előtt hagynak egy terméket.
A szaknyelvben ezt product placementnek, vagy termékelhelyezésnek hívják.
A magyar nézők már a kereskedelmi tévék megjelenése előtt szembesülhettek az akkori idők nem éppen kifinomult product placementjével - gondoljuk csak az egyik népszerű filmre, amelyben a tengerbe zuhant Kern András mellett véletlenül emblémájával a néző felé tekintve lebegett az életmentő gyormorkeserű üvegje.
Manapság a cégek kifinomultabb módszereket alkalmaznak, de kérdés, hogy hogyan lehet úgy figyelmeztetni a nézőt a termékelhelyezésre, hogy az ne rontsa el az élményt.
Az EU-direktíva alapján a műsorokat gyártó cégekre saját országuk törvényei vonatkoznak majd, még akkor is, ha a programot külföldön mutatják be. Óránként továbbra is csak 12 perc reklámot szabad mutatni, de eltörlik a napi maximum 3 órányi reklámot megengedő limitet.
Vivane Reding médiabiztos szerint a lépés további pénzeket szabadít fel az európai média számára.
Mert bár van, akinek nem tetszik a hirdetés, nagyon kevés televíziócsatorna van a világon, amely képes megélni nélküle.
Magyar érettségi - ezek a feladatok állították kihívás elé a diákokat