Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Kamatemelés: szükséges lépés vagy olaj a tűzre?

A piac stabilizálása érdekében a jegybanki alapkamat mielőbbi emelésére lenne szükség - jelentette ki Barcza György, az ING Bank elemzője az InfoRádióban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hétfői döntésnek negatív következményei is lehetnek.

Barcza György emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői ülésén az eredeti tervek szerint nem foglalkoznak a jegybanki alapkamattal.

Ha a gazdaság helyzetét, és a piaci helyzetet vizsgáljuk, akkor indokolt lenne minél hamarabb egy legalább fél százalékpontos kamatemelés - hangsúlyozta az elemző.

Ugyanakkor ha a dolog praktikus oldalát nézzük, nem vagyok benne biztos, hogy emellett dönt a tanács, hiszen már az elmúlt hónapokban is szükség lett volna az emelésre - tette hozzá.

Gyengülő forint, bizonytalan finanszírozás

Az elemző szerint középtávon sorozatos kamatemelésekre lehet számítani, mert a jegybank az elmúlt hónapok lazasága miatt jelentősen, 1-1,5 százalékkal le van maradva a piac mögött.

Ennek súlyos következményei vannak: a forint árfolyama instabillá vált, az Államadósság-kezelő Központ pedig nem tudta a tervezett állampapír-mennyiséget értékesíteni, így bizonytalanná vált az államháztartás finanszírozása - fejtette ki Barcza György.

A szakember úgy látja: nem sok apró, hanem legfeljebb egy vagy két, nagyobb mértékű jegybanki emelés lenne célszerű, mert így könnyebb kivédeni az esetlegesen kedvezőtlen nemzetközi hatásokat.

Olaj a tűzre?

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint nehéz eldönteni, szükség van-e hétfőn kamatemelésre.

Az esetleges további forintgyengülés megakadályozása érdekében szükség lehet rá; a kamatemelés ugyanakkor olaj lehet a tűzre, pánikot okozhat a befektetők között, mivel sok befektető azt várja, hogy csak két hét múlva döntenek a kamatokról - érzékeltette a bizonytalanságot az elemző.

A szakértő egyetértett azzal, hogy inkább néhány nagyobb lépésben érdemes kamatot emelni, mivel a kis 25 bázispontos emelések egy nem kívánt kamatemelési ciklusba kényszeríthetik a jegybankot.

Suppan Gergely arra számít, a Monetáris Tanács csak két hét múlva emel kamatot, mivel a tanács megosztott; az amerikai jegybank lépései és a kedvezőbb fizetésimérleg-hiány miatt pedig enyhült a forintra nehezedő nyomás.

A szakértő hozzátette: két hét múlva legalább 50 bázispontos kamatemelésre lesz szükség.

A Monetáris Tanács legutóbb június 19-én 25 bázisponttal 6,25 százalékra emelte az alapkamatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×