A május már a hetedik hónap, amikor a Reuters felmérésének résztvevői egybehangzóan azt jósolják: a monetáris tanács következő, hétfői ülésén hat százalék marad a jegybanki alapkamat.

A szakemberek szerint a testület annak ellenére sem emeli a kamatot, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen gyengült a forint, a havi inflációs adatok rendre valamivel magasabbak lettek a piaci várakozásoknál és megemelkedtek az inflációs előrejelzések.
Az éves infláció az elemzők konszenzusa szerint májusban még némileg tovább csökkenhet - az áprilisi 2,3 százalékról 2,2 százalékra -, decemberre azonban már 2,8, a jövő év végére pedig 3,4 százalékra emelkedhet.

Ugyanakkor az elemzők jelentős része szerint előfordulhat, hogy a kamatcsökkentési ciklusban nyolcadik hónapja beállt szünet akár több mint két évig is eltarthat.
A részleteket vizsgálva az látszik, hogy bár a konszenzus szerint még jövő év végén is hat százalék lesz az alapkamat, az addig hátralévő időszakban azonban sok elemző szerint felfelé is, lefelé is változhat.

Az elemzők szerint továbbra is nagy bizonytalanságot jelent, hogy nem ismeretesek a kormány költségvetési terveinek részletei. Bár a világ emelkedő piacainak gyengélkedése azóta ismét gyengítette a forintot, egy hiteles költségvetési kiigazítás sok elemző szerint akár a forintpiacok újabb erősödését is eredményezheti.

A részletek ismeretének hiányában a kiigazítási terveknek csak egy részét építették be előrejelzéseikbe az elemzők, de ez is némi javulást eredményezett például a várt államháztartási hiány mutatóin.

Idén az új elemzői konszenzus szerint az államháztartás hiánya a GDP 7.5 százaléka lehet. Ez fél százalékponttal kevesebb az egy hónapja várt deficitnél, viszont jóval magasabb a 6,1 százalékos célnál, amit a kormány tűzött ki az idei évre. Az elemzők többsége szerint ez azt jelenti, hogy 2008-ra nem csökken három százalék alá a hiány, így a tervezett 2010-es dátumnál csak évekkel később lesz bevezethető Magyarországon az euró.