Címke: növény (66 cikk)

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.

Kevesen tudják, de a kesudió valójában egyáltalán nem ártalmatlan, a feldolgozása is különösen veszélyes.

Évente több száz embert mérgeznek meg növények Magyarországon. Az ilyen eseteket segíthet megelőzni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ új adatbázisa, amelyről Balázs Andrea, az NNGYK toxikológiai szakértője beszélt az InfoRádióban.

Most lepi el az országot az őszi kikerics: egy csodaszép, de rendkívül mérgező növény, amelynek augusztus végétől októberig tart a virágzási időszaka.

A klimatikus viszonyok megváltozása miatt az öntözés kulcsfontosságúvá vált a diótermesztés sikerességében – így látják a diótermeléssel foglalkozó gazdálkodók.

Kesztyűt húztak az Őrségi Nemzeti Park munkatársai, hogy megfékezzék a bíbor nebáncsvirág terjedését. A látványos, de veszélyes jövevény növény százezres nagyságrendben lepte el a Dobogó-erdő környékét.

Az EU a szántóföldeket és erdőket fenyegető legveszélyesebb rovarok közé sorolja, most Németországban fogtak be öt példányt, de már Szlovéniában is igazolták a jelenlétét.

A sulyom a Kis-Balatonban az utóbbi hetek alatt erősen elterült a víz felszínén, így az általa benőtt vízfelületen nem lehet horgászni. Ami azonban a pecásoknak bosszúság, az a Kis-Balaton élővilágával foglalkozó szakembereknek, kutatóknak öröm.

Az invazív növényfaj gyökérzete indákkal kapaszkodik a földbe, ezért nehéz kiirtani, és minél inkább aprítják, annál inkább nő.

Nagyon hasonlít az erdei szamócára az indiai díszeper, ami a kertek mellett már az erdőkben is megjelent. Fogyasztása kockázatos, így csak azoknak ajánlott az erdőbe menni szamócázni, akik tudják, mi a különbség.

A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk.

Jövő hétvégén, május 30. és június 1. között rendezi meg a Tavaszi Országos Kaktuszkiállítást és Vásárt a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete az ELTE Füvészkertben, a rendezvény középpontjában a különleges formájú és életmódú kaktuszok, valamint egyéb pozsgás növények állnak majd.

Fokozatosan emelkedik a pázsitfűfélék és a kora nyári gyomok pollenkoncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hétfőn.

Nem hozhatunk be dísz- vagy haszonnövényt kedvünk szerint külföldről, mert kártevőket is behurcolhatunk ezzel az országba – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból az alkalomból, hogy május 12-én volt a növényegészségügy nemzetközi napja. A tudnivalókról Szűcs Csabát, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatóját kérdeztük.

Már az ásotthalmi tanyavilágban is megjelent a látványos, de veszélyes invazív növényfaj, a medvetalpkaktusz. A probléma nem csak esztétikai, ugyanis a növény sűrűn nő, és kiszorítja az őshonos flórát, emellett mezőgazdasági károkat is okoz.

A tájékoztatás szerint ez a legdélibb borostyánlelet. A megkövesedett barnássárga gyantát egy üledékrétegből vett mintában találták, amelyet a Polarstern nevű jégtörőn egy tengerfenéki fúróval vételeztek 2017-ben majdnem ezer méteres vízmélységben az Amundsen-tengeren.

A mustárnövények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes magot is hoztak a MATE Műszaki Intézetében. A kutatást vezető Barkó György az InfoRádióban elmondta: a folyamat valószínűleg fenntartható, de még további kísérleteket kell végezni, hogy kiderüljön, alkalmas-e emberi fogyasztásra az így termesztett növény.

A kontinens a közelmúltig az örök fagy és jég birodalma volt, csak nagyon kis részén telepedtek meg a növények. Ez azonban most változóban van.

A növények mindig ahhoz alkalmazkodnak, amit a környezetük előír – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus professzor hozzátette: ha kellemes az idő számukra, hosszabb időn keresztül virágoznak, és ebből kifolyólag a virágporuk jóval magasabb koncentrációban és sokáig lesz jelen a levegőben.

Ha létezik olyan növény, amely megosztja az embereket, akkor a borostyán biztosan az. Van, aki szerint szép. esztétikus és még hőszigetel is, ha felfut egy adott ház falára. Mások szerint elpusztítja a kert többi lakóját, tönkreteszi a házfalat és oda vonzza a bogarakat is.