Címke: növény (51 cikk)

A tájékoztatás szerint ez a legdélibb borostyánlelet. A megkövesedett barnássárga gyantát egy üledékrétegből vett mintában találták, amelyet a Polarstern nevű jégtörőn egy tengerfenéki fúróval vételeztek 2017-ben majdnem ezer méteres vízmélységben az Amundsen-tengeren.

A mustárnövények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes magot is hoztak a MATE Műszaki Intézetében. A kutatást vezető Barkó György az InfoRádióban elmondta: a folyamat valószínűleg fenntartható, de még további kísérleteket kell végezni, hogy kiderüljön, alkalmas-e emberi fogyasztásra az így termesztett növény.

A kontinens a közelmúltig az örök fagy és jég birodalma volt, csak nagyon kis részén telepedtek meg a növények. Ez azonban most változóban van.

A növények mindig ahhoz alkalmazkodnak, amit a környezetük előír – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus professzor hozzátette: ha kellemes az idő számukra, hosszabb időn keresztül virágoznak, és ebből kifolyólag a virágporuk jóval magasabb koncentrációban és sokáig lesz jelen a levegőben.

Ha létezik olyan növény, amely megosztja az embereket, akkor a borostyán biztosan az. Van, aki szerint szép. esztétikus és még hőszigetel is, ha felfut egy adott ház falára. Mások szerint elpusztítja a kert többi lakóját, tönkreteszi a házfalat és oda vonzza a bogarakat is.

A meleg tavasz után érkező aszály sok növénynél okozott károkat, és bár a csapadékosabbra fordult idő helyrehozhat ezt-azt, sajnos a betegségeknek is kedvez.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai arra keresték a választ, hogy a Magyarországon egyik legújabban megjelent és egyben legveszedelmesebb inváziós rovar, az ázsiai márványospoloska összetett szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb, és milyen fényhullámhosszak a legvonzóbbak e faj számára. E tulajdonságaik ismerete segítséget nyújthat a lakosság számára otthonaik megvédésében e kártevők elől. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a rangos Journal of Pest Science folyóiratban jelent meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az európai termelőket összefogó Copa-Cogeca szervezettel közösen felhívja az uniós döntéshozók figyelmét a vonatkozó piaci szabályozások mihamarabbi megalkotására, ami a fogyasztók védelmét is célozza.

A nálunk is ismert medvetalp újonnan megjelent rokona az emberi egészségre is veszélyes, egy óvatlan mozdulat nagy bajt okozhat.

Ennek nemcsak esztétikai, hanem közlekedésbiztonsági szerepe is van.

A részletekről a közösségi oldalán számolt be a Főkert.

Fokozatosan kell hozzászoktatni az átteleltetett növényeket a kinti hőmérséklethez és a napfényhez. Ez az alapszabály, íme az útmutató a különbző vírágokhoz, bokrokhoz.

A legújabb kutatások szerint veszélyhelyzetben a növények is hangokat bocsátanak ki, bár ezt az emberi fül képtelen érzékelni.

A NASA tervei szerint a 2030-as évekre elérhető a nagy cél, de a marsi kolóniát nemcsak kiépíteni kell, hanem fenntartani is.

Mikulásvirág, liliom, amarillisz, hunyor és társaik: tartsuk tőlük távol a kutyákat és a macskákat.

A kukoricát válthatja ki a szemescirok. Olcsóbban lehet felnevelni a növényt, és jobban bírja a szélsőséges időjárást.

Egy ritka növényfajt dokumentáltak olyan helyen, ahol még nem találkoztak vele.

Összesen 20-30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, ami miatt veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra – hívja fel a figyelmet az Időkép.

A japánkeserűfű ellen csak a korai felismerés és a még kis példányok kiirtása jelenthet megoldást.

Dinamikusan, 22 százalékkal emelkedett tavaly a növényi alapú termékek közül a sajt, a hűtött desszert és puding, a jégkrém, tej, tejszín, tejszínhab és joghurt helyettesítésére használt élelmiszerek forgalma Magyarországon – írja a Világgazdaság.