Arra a kérdésre, hogy félidőben hogyan áll a célok megvalósítása, Kőrösi Csaba elmondta: nem rózsás a helyzet, jelenleg körülbelül 16 százalékos teljesítményen állnak, ráadásul vannak területek, ahol visszafelé mennek, azaz rosszabbul állnak, mint 2015-ben.

Áder János magyarázata szerint ez annyit jelent, hogy ha ebben a tempóban haladnának tovább, akkor 63 évre lenne szükség a célok eléréséhez, de – mint arra felhívta a figyelmet – időközben a problémák tovább halmozódnak.

A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy 2015-ben a következő 15 évre az ENSZ valamennyi tagállama elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt (SDG) és 169 alcélt, többek között a klímaváltozás, a vízválság, a mezőgazdaság, a környezetszennyezés, a béke és az urbanizáció témájában, azaz olyan kérdésekben, amelyek a mindennapi életet befolyásolják, meghatározzák.

A célok megvalósulása azt szolgálná, hogy lakhatóbb, békésebb és biztonságosabb legyen a világ. Ugyanakkor

a mérést nehezíti, hogy nem rendelkeznek olyan mérőeszközzel, amely pontos képet adhatna.

Áder János ezzel kapcsolatban felidézte az előző beszélgetésüket, amelyen már elhangzott, hogy meg kell haladni a GDP-ben való számolást, mert az nem alkalmas az SDG megvalósulásának megfelelő mérésére.

A beszélgetésben elhangzott, Kőrösi Csaba azon dolgozik, hogy az Egyesült Államok és Kína között együttműködési területeket hozzon létre a fenntarthatóság kérdésében.

Kőrösi Csaba elmondta, a két ország ugyan politikai és geopolitikai ütközőpályán van, de a hidegháború időszakával szemben most nem a kölcsönös megsemmisítés a céljuk, a gazdasági összefonódásuk pedig jelentős, így van rá remény, hogy együtt tudjanak működni olyan területeken, amelyben mindketten érdekeltek: például az élelmiszerbiztonság, a humán-egészségügy, valamint az urbanizáció kérdésében.

Áder János ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy 2050-re a föld népessége mintegy tízmilliárd lesz, ennek fele pedig olyan vízhiányos régiókban él majd, amelyeken a világ gabonaszükségletének felét termelték korábban.

Ebben a problémában az Egyesült Államok és Kína is komolyan érintett – jelezte Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy emiatt választ kell találni arra a kihívásra, hogyan lehetne a ma meglévő területeken a mainál több ember számára a jelenleginél több élelmiszert előállítani a most felhasználtnál kevesebb vízzel.

Arra a felvetésre, hogy mire lehet számítani a környezetvédelem területén Donald Trumptól, a nemsokára hivatalba lépő új amerikai elnöktől Kőrösi Csaba úgy fogalmazott, nem kell elhinni a „falra festett ördög” esetét. A sztereotípia azt mondatja, hogy a demokraták a klímabarátok, a republikánusok pedig nem törődnek a természettel, de a tények ezt nem igazolják – jegyezte meg.

A fenntarthatósági célok meghatározásánál tudták, hogy ezek a piacok újratervezését hozzák magukkal: az SDG-ek elfogadásakor 93 ezer milliárd dollárnyi befektetés átirányításáról volt szó 15-20 év alatt – mondta, a szemléltetés kedvéért hozzátéve, hogy a magyar GDP 220 milliárd dollár.

A világgazdaság újratervezése zajlik tehát, amely során mindenki megpróbál pozíciókat fogni – mondta Kőrösi Csaba.