Általában a szélbeporzású növények okozzák a panaszokat, hiszen a szél mindenhová elszállítja a könnyű kis pollenszemcséket - írja a Greendex.hu. Ezek a szemcsék megtapadnak a bőrön, ruhán, tárgyakon, bejutnak a lakásba az ablakon keresztül, gyakorlatilag egész nap irritálva az erre érzékenyeket.

A rovarok által beporzott növények pollenjei általában nehezebbek, nincsenek jelen olyan mértékben a levegőben, így ritkábban okoznak panaszokat. A korán virágzó, barkás növények szezonja általában február végén, március elején - enyhe teleken akár korábban - elkezdődik,

aztán áprilisban, májusban és júniusban a különböző fűfélék pollenjei uralkodnak a levegőben, a gyomnövények pedig júliustól vagy augusztustól virágoznak

- írják.

A tavaszi időszak leginkább allergén növényei:

• az éger,
• a mogyoró
• és a nyírfa,

ezek okozzák a legtöbb és legerősebb allergiás panaszt. Mérsékelten allergének a kőris, a platán, a tölgy, a fűz és a nyárfa.

Mivel az apró pollenszemcsék nagy távolságokra is eljuthatnak, lehetetlen őket teljesen elkerülni, de meg lehet próbálni minimalizálni a velük való találkozást

- írja a lap.

Ennek érdekében a következőket javasolják:

• a klímaberendezésbe érdemes pollenszűrőt szereltetni;
• közvetlen külső környezetünkben gyomirtással, fűnyírással, allergén növények, fák kivágásával csökkenthető a koncentráció;
• nap közben a reggel 6 és déli 12 óra közötti időszak a legterheltebb, ilyenkor érdemesebb kerülni a szabadban tartózkodást;
• mellőzzük a szabadtéri munkavégzést, sportolást;
• célszerű maszkot viselni a pollenek kiszűrésére;
• tartsuk zárva a lakásunk, autónk ablakait, ajtóit, késő este vagy kora hajnalban szellőztessünk;
• a hajunkba ragadt polleneket esti hajmosással eltávolíthatjuk;
• nap közben érdemes folyó vízben többször kezet-arcot mosni;
• a polleneket megkötheti az orr környékére felvitt krém;
• fiziológiás sóoldattal mossuk ki az orrnyílásainkat;
• szemirritáció esetén javasolt napszemüveg és műkönny használata;
• továbbá kerüljük a propolisz, méz, virágportartalmú készítmények és gyógynövényteák fogyasztását.

Mint írják, kezelési módként meg lehet próbálkozni specifikus immunterápiával is, bár ez nem mindenkinél hatásos. Ezzel a módszerrel megelőzhető az allergiás tünetek kialakulása. A pontos kiváltó ok csak részletes tesztek összevetésével állapítható meg. Mindenekelőtt alapos allergiavizsgálat szükséges, a kezelés pedig sajnos hosszadalmas, költséges, és számos mellékhatása lehet - teszik hozzá.

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek vagy fűszernövények allergénszerkezete hasonló lehet egyes virágporokéhoz, így a fogyasztásuk ugyanolyan allergiás tüneteket okozhat, mint maga a pollen. Ennek az a veszélye, hogy orális allergia szindróma is kialakulhat, amely gégeödémával járhat, életveszélyes állapotot idézve elő.

Számos biztonságos és szinte mellékhatások nélküli gyógykészítmény áll már az allergiások rendelkezésére.

Ezek közül a legismertebbek az antihisztaminok, amelyek tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is elérhetőek, és az orrdugulást leszámítva enyhítik a szénanátha tüneteit - javasolja a lap.

A dekongesztáns hatóanyagú készítmények orrdugulás ellen hatékonyak, mivel összehúzzák az ereket az orrban, ezáltal csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát. Ezeket azonban szigorúan tilos 1-2 hétnél tovább használni, ugyanis krónikus orrdugulást okoznak. A pollen okozta tartós orrdugulásnak hatékony gyógyszerei a szteroidtartalmú, vényköteles orrspray-k, melyek csak helyileg hatnak, és a közhiedelemmel szemben a szervezetre nincs káros hatásuk.