Az ENSZ legfrissebb becslései szerint 2021-ben ötmillió gyermek halt meg ötéves kora előtt, valamint további 2,1 millió 5 és 24 év közötti kis- és fiatalkorú vesztette életét. Ugyanebben az időszakban csaknem 1,9 millió csecsemő halva született. A tényeket még tragikusabbá teszi, hogy számos haláleset elkerülhető lett volna megfelelő színvonalú egészségügyi ellátással – írja az UNICEF Magyarország sajtóközleményében.

"Túl sok szülőnek kell szembesülnie azzal a traumával, hogy gyermekét még az első lélegzetvétele előtt elveszíti" – mondta Vidhya Ganesh, az UNICEF adatelemzési, tervezési és megfigyelési osztályának igazgatója. Szerinte erősebb politikai akarattal és célzott befektetésekkel jelentős előrelépéseket lehetne elérni, és egyenlő esélyeket kell biztosítani az egészségügyi alapellátásokhoz való hozzáférésben.

A jelentések pozitív eredményekről is beszámolnak: 2000 óta a halálozások mértéke az ötéves kor alattiak körében a felére, az idősebb gyerekek és fiatalkorúak esetében pedig 36 százalékkal csökkent. A halvaszületések száma is mérséklődött csaknem 35 százalékkal. Mindez az egészségügyi rendszerre fordított nagymértékű befektetéseknek köszönhető.

Ez a dinamikusan javuló tendencia azonban 2010 óta jelentősen visszaesett, és 54 országban várhatóan nem fognak teljesülni az öt év alattiak halálozására vonatkozó fenntartható fejlődési célok. Azonnali egészségügyi intézkedés nélkül

2030-ig várhatóan 59 millió gyermek és fiatal fog meghalni, és közel 16 millió csecsemő fog halva születni.

"Szörnyen igazságtalan, hogy a gyermekek túlélési esélyeit ilyen nagy mértékben befolyásolja az, hogy hol születnek – hatalmasak az egyenlőtlenségek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben" – mondta Anshu Banerjee, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) anyák, újszülöttek, gyermekek és fiatalok egészségéért felelős igazgatója. Hozzátette: a gyerekeknek mindenhol fejlett egészségügyi rendszerre van szükségük, amely megfelel az ő és családjaik szükségleteinek, hogy – bárhol éljenek is – a legjobb esélyekkel indulhassanak.

A legsúlyosabb kihívásokkal Fekete-Afrika és Dél-Ázsia lakossága néz szembe.

A vizsgált időszakban, 2021-ben az összes ötéves kora előtt meghalt gyermek 56 százaléka Fekete-Afrikában született, 26 százalékuk pedig Dél-Ázsiában. A szubszaharai Afrikában született gyermekek tizenötször nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az Európában vagy Észak-Amerikában élők. Az összes halvaszületés 77 százaléka Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában történt. Európához képest a szubszaharai Afrikában hétszer nagyobb az esélye annak, hogy egy gyermek halva születik.

A csecsemőknél a koraszülés és a szülés közbeni szövődmények jelentik a legnagyobb veszélyt. A halvaszületések több mint 40 százaléka vajúdás közben történik – ezek többsége megelőzhető lenne, ha a nők minőségi ellátáshoz jutnának a terhesség és a szülés ideje alatt. Azokat a szerencsés gyerekeket pedig, akik túlélték az első 28 napjukat, olyan fertőző betegségek fenyegetik, mint például a tüdőgyulladás, a hasmenés vagy a malária.

Bár a Covid-19 inkább az idősebbekre nézve jelentett fenyegetést, a világjárvány megannyi jövőbeli kockázatot jelenthet a gyerekekre nézve. A jelentések elsősorban az oltási kampányok, az élelmezés és az alapellátáshoz való hozzáférés e körülményekből adódó nehézségeire hívják fel a figyelmet, amelyek nagyban veszélyeztethetik a gyerekek egészségét és jólétét. A világjárvány az elmúlt három évtized legnagyobb visszaesését idézte elő az oltások terén, így a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő újszülöttek és kiskorúak még nagyobb egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve.

"Az ezredforduló óta az egész világon hatalmas előrelépés történt az öt év alatti gyermekek halálozásának megelőzésében" – mondta John Wilmoth, az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának, illetve népesedési osztályának igazgatója. Szerinte a gyerekek túlélési esélyei országok és régiók szerint változnak, és csak a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javításával tudjuk csökkenteni az egyenlőtlenségeket.