A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban - állapította meg egy részletes elemzés.

A "láthatatlan gyilkos" 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban.

Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok.

Az értékek jóval magasabbak a korábban véltnél és még a tanulmányt készítő kutatókat is meglepte - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.

Eloise Marais, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta, először megdöbbentőnek találták az eredményeket, de aztán a szennyezés egyre több és több hatását fedezték fel. "Minél tovább keressük a hatásokat, annál többet találunk" - mondta.

A halálos áldozatok száma meghaladja a dohányzás miatt és maláriában évente meghaltak együttes számát.

A Harvard Egyetem, a Birminghami és a Leicesteri Egyetem, valamint a University College London közreműködésével készült elemzés az Environmental Research című tudományos folyóiratban jelent meg.

A tudósok kapcsolatot találtak a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó légszennyezettség és a szívbetegségek, a légúti betegségek és még a látás elvesztése között is.

A fosszilis üzemanyagok kibocsátása nélkül a világ népességének várható átlagos élettartama több mint egy évvel megnövekedne, miközben a gazdasági és egészségügyi költségei mintegy 2,9 billió dollárral csökkenne.

Az újonnan becsült halálozási értékek jóval magasabbak a korábban végzett hasonló számítások eredményénél. A The Lancet című orvostudományi folyóirat által 2019-ben készített jelentés szerint például 4,2 millió halálesetet okoz évente a porból, az erdőtüzek okozta füstből és a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szennyeződés.

Az új vizsgálat részletesebben elemzi az erőművek, járművek és egyéb források által kibocsátott koromrészecskék hatását. Ez a PM2,5-ként ismert szállópor a 2,5 mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskéket jelenti, tehát mintegy 30-szor kisebb, mint egy átlagos emberi hajszál átmérője.

Ezek

az apró részecskék belélegezve leülepednek a tüdőben és változatos egészségügyi problémákat okoznak.

Ahelyett, hogy kizárólag műholdak átlagos becsléseire és felszíni megfigyelésekre alapozták volna kutatásukat, a szakértők a NASA által felügyelt, háromdimenziós légkörkémiai modellt is alkalmazták, amely sokkal részletesebb felbontást biztosított és különbséget tudott tenni a szennyező források között

"Ahelyett, hogy az átlagos elterjedést vizsgáltuk volna egy nagy régióban, fel akartuk térképezni, hol van a szennyezés és hol élnek az emberek, hogy sokkal pontosabban tudhassuk, mit lélegeznek be" - mondta Karn Vohra, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.