eur:
407.78
usd:
379.06
bux:
76354.22
2024. november 7. csütörtök Rezső
Nyitókép: Fővárosi Állat- és Növénykert/Bagosi Zoltán

Kihaltnak hitt apróságokkal gazdagodott a fővárosi állatkert

A XIX. század derekán felfedezett Parma-kengurukat mintegy hetven éven át kihaltnak hitték, és csak az 1960-as években derült ki, hogy néhány helyen mégis fennmaradtak. Az apró termetű kengurufajt mostantól a Budapesti Állatkert közönsége is láthatja.

Már láthatják a Budapesti Állatkert látogatói a nemrégiben érkezett Parma-kengurukat. A három állat az Antwerpeni Állatkertből került a fővárosba, ahol egy másik kengurufajjal közös kifutóban kaptak helyet – tájékoztatott a Fővárosi Állat- és Növénykert.

A fehértorkú kenguru néven is ismert Parma-kenguruk (Macropus parma) a kisebb termetű kengurufajok közé tartoznak. A kifejlett állatok súlya 3 és 6 kg között szokott lenni. Általában magányosan élnek, de időnként kisebb, 3–4 állatból álló csapatokban is látni őket. Kelet-Ausztráliában, ezen belül is Új-Dél-Wales északkeleti felében, a Nagy-Vízválasztó-hegység mentén őshonosak, és a sűrű aljnövényzetű élőhelyeket kedvelik.

A Parma-kengurukat 1845-ben fedezték fel, de az Ausztráliába betelepített rókák és más veszélyeztető tényezők miatt a faj hamarosan annyira megritkult, hogy az

1890-es évekre a természettudósok már kihaltnak hitték ezeket az állatokat.

Több mint hetven év elteltével, 1965-ben aztán felfedezték a Parma-kenguruk egy populációját az Új-Zélandhoz tartozó Kawau szigeten, ahová még az 1870-es években telepítették be őket, éppen attól tartva, hogy az ausztrál kontinensen kipusztultak. 1967-ben pedig kiderült, hogy Ausztráliában, Új-Dél-Wales egyes területein is fennmaradtak kisebb állományai.

Fővárosi Állat- és Növénykert/Bagosi Zoltán
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert/Bagosi Zoltán

Ausztráliában és a környező szigeteken mintegy hetven különböző kengurufaj él, és bár testalkatuk hasonló, a kenguruk körében számos alkalmazkodási irány alakult ki a törzsfejlődés során. Vannak nagy testű, nyílt vidékeken lakó fajok, amelyeknél az 50-80 kg-os testtömeg is előfordul, és vannak olyan kis termetű fajok, amelyeknél a felnőtt állatok súlya az egy kilót sem éri el. Akadnak a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott csoportjaik (ők a fakúszó kenguruk), és vannak a sziklás terephez kötődő fajaik (szirtikenguruk) is.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol az 1866-os megnyitás óta foglalkoznak kengurukkal, az elmúlt bő másfél évszázadban tizennégy különböző kengurufajt láthatott a közönség. Jelenleg négy fajt mutatnak be: a most érkezett Parma-kengurukon kívül vörösnyakú, vagy más néven Bennett-kengurukat (Macropus rufogriseus), az apró termetű ecsetfarkú patkánykengurukat (Bettongia penicillata), valamint a kormos kenguru néven is emlegetett nyugati szürke óriáskengurukat (Macropus fuliginosus). Az új Parma-kenguruk a szürke óriáskengurukkal közös kifutóban kaptak helyet.

Hagyomány a sokféleség bemutatása

Bár a legtöbb állatkertben a kengurukat általában csak egyetlen faj – többnyire a Bennett-kenguru – szokta képviselni, a Fővárosi Állat- és Növénykertben hagyomány, hogy általában több különböző kengurufajt is tartanak, így érzékeltetve az állatcsoport sokféleségét. A városligeti intézmény egyik specialitása az ausztrál élővilág, több faj, például a vombatok vagy a hangyászsünök szaporításában is a világ élvonalába tartozik. Emellett

az Állatkertben már az 1910-es évek óta arra törekednek, hogy az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét mutassák be,

mivel épp ez a biodiverzitás néven ismert sokféleség az élővilág egyik legfőbb jellemzője. Ezért van az, hogy a Budapesti Állatkertben kilencszáz különféle állatfajt mutatnak be, ami nemcsak azt jelenti, hogy a hazai állatkertek közül itt lehet a legtöbb féle állatot látni, hanem a fajgazdagság nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.

Címlapról ajánljuk
Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.

Hankó Balázs: fontos kérdésekben kérünk felhatalmazást a nemzeti konzultációval

A nemzeti konzultációban megfogalmazott, a szaktárcához tartozó kérdésekről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről, a kollégiumi ellátás bővítéséről, a munkáshitelről, valamint a kultúra finanszírozási kérdéseiről is beszélt Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×