Az hogy, Gonggának három kicsinye született, nemzetközileg is ritkaságnak számít, mivel a Közép-Ázsiában őshonos nagymacskaféle általában egy, legfeljebb két utódot hoz világra - mondta el Veprik Róbert, az állatkert igazgatója.

Beszámolt arról, hogy a két hím és egy nőstény május 30-án látta meg a napvilágot. Jövetelükre már jóval korábban felkészültek, a hópárducok kifutójának elkülönítőjét úgy alakították ki, hogy hosszabb ideig alkalmas legyen az anya tartózkodására. A látogatók eközben csak Gandhit, az apát láthatták a kifutóban - tette hozzá a szakember.

Hála a tapasztalt anya gondosságának és az állatkert szakemberei által biztosított nyugalomnak, a kölykök gond nélkül cseperednek. Már el is kezdődhettek a szokásos állategészségügyi procedúrák, a kötelező vizsgálatok, oltások, az egyedi azonosítóval való megjelölés, emellett a kicsinyek súlyát is folyamatosan mérik.

A látogatók augusztus közepétől láthatják a kifutóban a kölyköket, melyek másfél éves korukig maradnak anyjukkal, ezt követően Európa más állatkertjeibe kerülnek.

Veprik Róbert igazgató (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

A hópárducok Közép-Ázsia hegységeiben élnek 2000 méter fölötti magasságban. Számukat négy- és hat és fél ezer közöttire teszik, de ez a viszonylag nagy állomány mintegy 3 millió négyzetkilométeren szétszórva él, ezért nagy a populációk szétszakadásának és a beltenyészet kialakulásának veszélye - közölte Veprik Róbert.

Fogságban mintegy 450 hópárducot nevelnek. A fekete-fehér pöttyös, bársonyos szőrű jövevények szülei egy tenyészprogram keretében érkeztek nagyon fiatalon Francia- és Lengyelországból Szegedre. Speciális mikroklímájú, árnyas kifutójukban nagyon jól érzik magukat, talán ennek is köszönhető, hogy a párnak korábban már három kölyköt sikerült felnevelnie.

A negyven-ötven kilós, másfél méteres állatok farka is csaknem egy méter hosszú. A párzási időszak kivételével magányosan élnek, akár száz négyzetkilométeres területet is bebarangolnak egy nap. Áldozatukat lopakodva közelítik meg és hatalmas ugrással vetődnek zsákmányukra. Főleg vadjuhra, -kecskére, szarvasra, nyúlra és madarakra vadásznak.

Időnként a háziállatokra is rátámadnak, ezért a pásztorok csapdával, puskával és méreggel is irtják őket. Az orvvadászat is csökkenti állományukat, értékes prémjük - az ebből készült bunda ára a tízmillió forintot is meghaladhatja - mellett a hagyományos ázsiai gyógyászatban használt csontjuk miatt is elejtik őket.