A gyermekek csaknem 20 százaléka szenved valamilyen allergiától, az ezzel összefüggő asztma gyakorisága akár 10 százalékos lehet a körükben, míg a (csalánkiütés, ekcéma) 10-20 százalékukat, a táplálékallergiák kettő-négy százalékukat érinti. A legtöbben a parlagfűre érzékenyek, így nagy esély van arra, hogy a legsúlyosabb tünetek a tanév elején jelentkeznek, mivel a gyomnövény a napokban ontja a pollent.

Az allergiás tünetek súlyosbodásával egyenes arányban nő az iskolai hiányzások száma - mutat rá Kovács Tibor, a Svábhegyi Gyógyintézet gyermekorvosa. Allergén bármi lehet, amivel szemben a szervezet túlérzékennyé válik. A leggyakrabban pollenek, állati szőrök, atka és ételfehérjék válthatnak ki allergiás reakciókat.

Ismert tény, hogy a szőke, fehérbőrű, kékszemű gyermekek fokozottan veszélyeztetettek, de a betegség kockázata nagyobb lehet azoknál a gyerekeknél is, akik egy éves korukig kapott táplálékában sok volt a tehéntej. Városi környezetben, túlzottan csíramentes helyen, illetve a nagyobb légszennyezettség mellett könnyebben kialakul az allergia, mint például a falvakban, tanyákon felnőtt gyermekek esetében.

Kovács Tibor a megelőzés lehetőségeire is felhívja a figyelmet. Ennek legfontosabb elemei, hogy a gyermek egyéves kora alatt lehetőleg ne kapjon tehéntej- és tojásfehérje-tartalmú ételeket, halat, olajos magvakat valamint mézet, kétéves korig kerülendők az apró magvas gyümölcsök. A kicsik ne tartózkodjanak penészes lakásban, de allergénforrás lehet a padlószőnyeg, a tollpárna, sőt, a sok virágföld is. Háziállatokat sem szerencsés a lakásban tartani az állati szőr allergia kockázata miatt.

A Svábhegyi Gyógyintézet orvosa elmondta azt is, hogy az iskolásoknak a szülők általában azért nem szívesen adnak allergia elleni készítményt, mert azok korábban fáradékonnyá, álmossá tették a gyereket. Manapság már olyan korszerű, úgynevezett harmadik generációs antihisztaminok állnak rendelkezésre, amelyek nem álmosítanak.

Az antihisztaminok ismert mellékhatása a fáradtság, a szájszárazság, a fokozott étvágy, a fej- és gyomorfájás lehet, sőt, depressziót is megfigyeltek a gyógyszerek szedésével összefüggésben. Éppen ezért Kovács Tibor azt javasolja, hogy az allergiás tünetek első jelentkezése esetén előbb azokat természetes, egyszerű praktikákkal próbálják csökkenteni (például légtisztítás a lakásban, többszöri, rövid ideig tartó szellőztetés, gyakori hajmosás, arc-, orr- és szemmosás, padlószőnyeg kerülése stb.) és csak akkor adjanak orvosságot a gyereknek, ha ezek a próbálkozások hatástalanok maradnak.

Napjainkban speciális immunterápiával is védekezni lehet az allergia támadása ellen. A módszer lényege az, hogy minimum három éven keresztül, fokozatosan emelkedő adagokban allergéneket visznek be - injekció, csepp, vagy por formában - a szervezetbe. A kezeléstől így védő antitestek fejlődnek ki, melyek meggátolják, hogy a bekerülő antigén allergiás reakciót hozzon létre. Amennyiben gondos mérlegelés után választják ki a kezelésre alkalmas beteget, akkor az immunterápia az esetek 80 százalékában eredményes lehet, különösen allergiás náthában.

Utóbbi kórkép kezelésében eredményes lehet az orrjáratokban alkalmazott, erre a célra kifejlesztett fényterápia is.

Ha az említett megelőző és tünetcsökkentő módszerek nem válnak be, az iskolai hiányzás bizony elkerülhetetlenné válhat - tette hozzá a gyermekorvos. A gátolt orrlégzés miatti éjszakai alvászavar és a következményes nagyfokú fáradtság, az asztmás nehézlégzés, illetve nagyfokú csalánkiütés (ami miatt a gyermek folyamatosan vakaródzik, figyelme terelődik) néhány napos otthonmaradást követelhet.