A Bild egy korábbi riportja a német fővárosról, Berlinről szólt, amely - az írás szerint - beteg. A vírus neve: szerencsejáték. A német kormány törvénycsomagot készít elő, hogy némiképp enyhítsen a tragikus helyzeten: az utóbbi öt esztendőben megduplázódott Berlinben a játékautomaták száma, hivatalosan 10246 működik városszerte. Több mint harmincezer a berlini játékfüggő, és a becslések szerint naponta 400 ezer eurót játszanak el a pénznyelőkön.

Túl könnyű hozzájutni

Emiatt követelik a különböző civil szervezetek annak a törvénynek a mielőbbi megalkotását, amely kitiltja a nyerőgépeket a vendéglátóhelyekről. Szerintük ugyanis a több tízezer vendéglőben felállított játékgép, illetve a játéktermek jelentik a legnagyobb veszélyt a függőkre. Az ok egyszerű: túl könnyű a bejutás az ilyen helyekre.

"Nem csak maga a játék, hanem az egyszerű elérhetőség is döntő jelentőségű a függőség kialakulásában" - szögezte le Ilona Füchtenschnieder, a német szerencsejáték-függőséget vizsgáló szakszövetség elnöke.

Kényes ügy

A Süddeutsche Zeitung egy eddig, a szövetségi gazdasági minisztérium által titkosan kezelt felmérés eredményét közli, amely szerint a játéktermeket látogatók több mint a fele veszíti el a kontrollt a játékvágya felett. Ezen felül megállapították, hogy a játékosok legalább negyedének kell súlyosan korlátoznia az egyéb kiadásait, mert a jövedelmének nagy része a gépekben tűnik el - idézte a Bild.

Azt javasolják a játékfüggőket gondozó német szervezetek, hogy a nyerőautomatákat ezentúl ne a "szórakoztató gépek" kategóriájába sorolják, hanem kifejezetten szerencsejátékként kezeljék a hatóságok. Ezügyben az Európai Bíróság egyik idevágó határozatára hivatkoznak.

A Süddeutsche Zeitung arról is beszámol, hogy a szövetségi tartományok szintén keményebb jogszabályokat akarnak bevezetni. Ezek alapján minden vendéglátóhelyről kitiltanák a pénznyerő automatákat.

De miért olyan veszélyesek a nyerőgépek? A Bild választ keresett a legfontosabb kérdésekre:

Mi a nyerőgép?

A német törvény az automatákat "pénznyerő gépeknek" nevezi. A játék egyik célja, hogy a játékos reménykedjen abban, hogy nyer, illetve emellett a szórakoztasson is. Ezért állíthatják fel ezeket a berendezéseket a játéktermek mellett a vendéglátóhelyekben is.

Nincsenek előírások?

De vannak. Az állam a függőség megakadályozása érdekében előírja az üzemeltetőknek a maximális óránkénti bevételt, valamint a nyerhető, illetve az elveszthető pénz mértékét. Engedélyt csak felülvizsgálat után szabad kiadni, 18 éven aluliaknak pedig a szerencsejáték tilos. Ezeken felül a játéktermekben nem szabad alkoholt árusítani.

Azonban a szövetségi gazdasági minisztérium tanulmánya feltárta, hogy sokan nem veszik figyelembe a törvényt: az előírásokat nem tartják be, az üzemeltetők elhallgatják a játékosok védelmét szolgáló információkat, a berendezéseket szabálytalanul helyezik üzembe.

Hasznot hajtanak az automaták az üzemeltetőknek?

A nyerőgépek hatalmas üzletet jelentenek a vendéglátóhelyeknek és a játéktermeknek - de az államnak is! Németországban a berendezések évi 3,3 milliárd eurós (!) forgalmából az állam és az önkormányzatok busásan részesednek az áfa és az iparűzési adó révén. Ezért gyakori, hogy a játékgépeket nem jelentik be az üzemeltetők, hogy kibújjanak az adókötelezettség alól.

Miért tesznek függővé a nyerőautomaták?

Miként minden szerencsejáték, ezek a berendezések is felébresztik az emberben a játékszenvedélyt - írja a minisztérium tanulmánya, hozzátéve, hogy emiatt a játékosoknak legalább a fele vissza szeretné nyerni a félkarú rablóktól az elveszett pénzt!

Ördögi kör, amely egyre közelebb visz a függőséghez..