Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Eltemették Iglódi István színművészt

Több százan kísérték utolsó útjára Iglódi István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, a Pesti Magyar Színház 65 évesen elhunyt igazgató-főrendezőjét Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, aki a tárca nevében búcsúzott a december 3-án elhunyt művésztől, rendkívüli tehetségű színészként, rendezőként és pedagógusként emlékezett Iglódi Istvánra. Mint mondta, gyásza személyes, hiszen a művésszel az elmúlt kilenc évben együtt gondolkodtak "e nehéz időket megélt teátrum sorsáról és terveiről".

"Nem mindenestül halok meg" - idézte Schneider Márta Horatiust, majd hozzátette, színészek halálakor nagyon nehéz e szavakkal vigasztalódni, "hiszen a jelen időnek kiszolgáltatottak ők. Miskin herceg pillantását, vagy ahogy táncolt legutóbb a Bubusban a Játékszín színpadán, csak az elragadtatott emlékezők, a nézők tudják felidézni".

A szakállamtitkár megemlékezett Iglódi István filmes alakításairól is, így a többi között a Hogy szaladnak a fákban, a Fotográfiában, A beszélő köntösben játszott szerepeiről. "Három-négy évtized sem kezdte ki érvényességét" - hangsúlyozta Schneider Márta, aki felidézte Iglódi István filmrendezői munkásságát, például a színpadra is alkalmazott Gyertyák csonkig égnek című Márai-adaptációját, amelynek kapcsán a rendező "finomságát, érzékenységét, mértékletességét" emelte ki.

"Amennyire fájdalmas, annyira teljes a történet" - mondta a szakállamtitkár, utalva arra, hogy Iglódi Istvánt utolsó rendezése, a Szolnokon színre vitt Vízkereszt vagy amit akartok című Shakespeare-darab premierjének hetében érte a halál. "Fájó, ugyanakkor az emlékekért hálás szívvel búcsúzom Iglódi Istvántól" - zárta beszédét.

A Pesti Magyar Színház társulata nevében Õze Áron színész, a teátrum új igazgatója búcsúzott. "Olyan hirtelen mentél el, hogy még most sem fogjuk fel igazán" - mondta Õze Áron, hozzátéve: "tudomásul kell vennünk, hogy nem látunk többet a színházban, a szobád üres".

Felidézte, hogy Iglódi István a nehéz körülmények között is képes volt a színházból "otthont teremteni" a társulat számára. "Örülhetünk, mert ismerhettünk, mert voltál nekünk, mert emberségeddel, humoroddal egyik legkényesebb időszakon segítetted túléltetni a színházat" - búcsúzott Õze Áron.

Iglódi István 1944. április 29-én született Magyarbólyon. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színészként 1966-ban, rendezőként 1968-ban végzett. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, itt 1973-ig volt a tag. Ezt követően a 25. Színházban dolgozott, majd a Népszínház színész-rendezője lett. 1982 és 1990 között a József Attila Színház főrendezője, majd ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1999-től igazgató-főrendező lett. Közben a Művész Színházban és a Thália Színházban is játszott. 2000-től töltötte be a Magyar Színház igazgató-főrendezői posztját. Évekig tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán, ahol egyetemi docenssé nevezték ki. Munkásságát 1970-ben és 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1986-ban érdemes művész címmel, 1998-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×