Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Bálnahalál az olasz partoknál

Hét bálna pusztult el Dél-Olaszorságban a kilenc közül, amelyeket szokatlan módon a Földközi-tengerben vetett partra a víz.

Az óriás ámbráscetekre, amelyek közül némelyik a tíz méteres hosszúságot is meghaladta és több mint tíz tonnát nyomott, a héten találtak rá a pugliai partokon. Négyen már elpusztultak, a többiek pedig haldokoltak.

Eredetileg kilenc bálna feneklett meg parton, de kettőnek sikerült kiszabadulni és elérni a mély vizeket - közölte a Greenpeace környezetvédő szervezet, amely szerint nemcsak a megfeneklett bálnák nagy száma, de egyáltalán a jelenlétük szokatlan a térségben az évnek ebben az időszakában.

Vasárnapra mind a hét, parton rekedt bálna elpusztult. Bálnák tömeges megfeneklése rendkívül ritka a Földközi-tengerben - mondta el Maurizio Wurtz biológus, a Genovai Egyetem tanára a La Stampa című napilapnak. Szakértők szerint ez a jelenség inkább Ausztrália partjainál fordul elő. Márciusban például 200 bálna, illetve delfin sodródott partra az ötödik kontinensen.

Normális esetben a bálnák még csak meg sem közelíthetnék az olasz partokat. Természetvédők és biológusok szerint a bálnák a szennyeződés, illetve a hajók és a kőolajkutatás okozta zaj miatt tévedtek el és következett be a baleset.

Az olasz hatóságok jelenleg azon törik a fejüket, hogyan szállítsák el és földeljék el a 13 tonnát is elérő behemót tetemeket anélkül, hogy környezeti ártalmat okoznának.

A partra vetett bálnákat általában úgy próbálják megmenteni, hogy a tengerbe való visszatoloncolásig állandón locsolják őket a kiszáradás ellen, de sok állat a locsolás ellenére is elpusztul, mert testük puszta tömege miatt belső szerveik összenyomódnak.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×