Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.53
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

"Adolf Hitler egy bájos ember volt"

Megtörte a hallgatást az a német asszony, aki évekig Adolf Hitler bajorországi házában szolgált. Azt mondta, hogy a rettegett diktátor végig kedvesen bánt vele, és alig hitte el, miket tett a Führer a második világháborúban.

Kevés olyan ember van, aki Adolf Hitler neve hallatán ne kezdjen el borzongani, márpedig Rosa Mitterer csak mosolyog, amikor szóba kerül a náci vezér. A 91 éves asszony ugyanis Hitler bergenhofi otthonában szolgált az 1930-as években, így napi kapcsolatban állt vele a második háború kitörése előtt.

Sokáig nem akart beszélni élményeiről, ám most úgy döntött, hogy megtöri a csendet és elmeséli, ő milyen embernek ismerte meg Adolf Hitlert. "Bájos ember volt, mindig nagyon kedves volt hozzám. Remek főnök volt, akinek jó volt dolgozni. Bárki mondhat bármit, de jó volt hozzánk" - mondta az asszony, aki 15 évesen, 1932-ben állt Hitler szolgálatába. Nővére, Anni is a vezérnek dolgozott szakácsként, de ő már az 1920-as években is Hitlerre főzött.

"A testvérem szólt nekem, hogy Hitlernek cselédlányra van szüksége. Emlékszem, amikor először találkoztunk a ház konyhájában. Azt mondtam neki, hogy én vagyok Anni testvére, amire ő elmosolyodott, mert Anni volt a kedvence" - mesélte Rosa, aki korábban Geli Raubalnál dolgozott. Õ volt Hitler fél-unokahúga, akivel a Führer állítólag szerelmi viszonyt folytatott. A nő 1931-ben öngyilkos lett. "A testvérem és én Hitler szobája fölött laktunk, és hallottuk, ahogy sír" - emlékezett vissza az esetre Rosa.

"Eva Braun nem is volt olyan csinos"

Minden nap reggel hatkor kelt, és első dolga volt, hogy megetesse Hitler kutyáit. A vezető dolgozószobájában csak egy vaságy, egy szekrény, egy asztal, két szék és egy cipős doboz volt, az ágya fölött pedig az anyja képe lógott - írta le az asszony, aki először még félt Hitlertől, de lassan hozzászokott, hogy a nagy vezérnek dolgozik.

Nem kellett belépnie a náci pártba, de Hitler minden vasárnap templomba küldte, és ki kellett válogatnia azokat a rajongói leveleket és ajándékokat, amelyek ezrével özönlöttek a házhoz.

Rosa találkozhatott Hitler embereivel is, így titkárával, Martin Bormannal, akit "mocskos disznónak" tartott, sőt Joseph Göbbels propagandaminisztert is látta - őt dongalábúnak és szexőrültnek nevezte.

De megfordult a bajorországi házban Eva Braun is, Hitler titkos szerelme. "Egyáltalán nem volt olyan csinos közelről, mint a képeken" - mondta Rosa, aki 1935-ben szerelmes lett egy helyi üzletemberbe, és felmondott Hitlernek. Amikor kitört a második világháború, nem hitte el, hogy egykori munkaadója mikre képes. "De még ezzel együtt is személyiségének jó oldalára emlékszem" - vallotta be a Münchenben élő dédnagymama.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×