Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

A Mastercard is beszállt a netes csalók elleni küzdelembe

A Mastercard is csatlakozott a KiberPajzs együttműködéshez, ezzel már 13 meghatározó intézmény alkotja a kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére létrehozott kezdeményezést - jelentették be a Magyar Bankszövetség és a Mastercard által rendezett sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte, hogy a kiberbűnözők kihasználják a legkiszolgáltatottabbakat, tízezres nagyságrendű az áldozatok száma. A fogyasztók számára természetesnek kellene lenni, hogy ne adják meg pénzügyi adataikat ismeretlen telefonálóknak, vagy nem töltenek le ismeretlen, nem megbízható alkalmazásokat. A csalási próbálkozások száma évről-évre nő, az elcsalt összeg azonban nem emelkedett, ez is mutatja az együttműködés hatékonyságát. Azt várják, hogy a Mastercard új megoldásokat, innovációt hoz az együttműködés munkájába - jegyezte meg.

Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere arról beszélt, hogy 50 éve üzemeltetnek nemzetközi pénzügyi rendszereket, és jelentős összeget fordítanak a biztonságos működésre, ez globálisan 10 milliárd dollárt tett ki az elmúlt hat évben. Adataik szerint világszerte a kibertámadások okozta kár összege nagyjából 9500 milliárd dollár. Magyarországon a legutóbbi, 2023-as adatok szerint 30 milliárd forint kárt okoztak 13 ezer károsultnak a bűnözők az átutalásokat érintő csalásokkal. Az elérhető profit nagysága ösztönzi a bűnözőcsoportokat az elkövetésre, az online bűnözés minden szervezetet jelentős kihívás elé állít. Kifejtette, hogy a szolgáltató fizetési megoldása ötvenezred másodpercen belül a mesterséges intelligenciával elemez, és ellenőrzi a fizetés biztonságát. Mint mondta, a kommunikációnak óriási szerepe van,

tudásmegosztással vesznek részt a KiberPajzs együttműködésben.

Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékeiért felelős igazgatója szerint a kiberbűnözők által okozott kár 2028 végére elérheti a 14 ezer milliárd dollárt. A kiberfenyegetettség egyre nő, fel kell lépni ellene - jelentette ki. A növekedést az is okozza, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban használ digitális eszközöket, online alkalmazásokat, közösségi felületeket. Úgy vélte, országokon és szektorokon átívelő együttműködésre van szükség, és fontosnak nevezte a kellően súlyos büntetések kiszabását az elkövetőkre.

A legfrissebb, online reprezentatív kutatásuk szerint a magyar lakosság 70 százaléka tudja, hogy a bank telefonon vagy e-mailben sosem kér kártyaadatokat. A választ adók 60 százaléka ismeri a leggyakoribb SMS-es adathalászatot, úgynevezett phising célú telefonhívásokkal pedig szintén több mint 55 százalék már találkozott. A gyakorlati feladatokban azonban a kutatásban résztvevők 46 százaléka nem tudta megkülönböztetni a valódi és a hamis üzeneteket. A kutatás szerint a 30-49 év közötti korosztály 42 százaléka digitálisan éretlen, példaként említette, hogy

csomagküldéses csalásokkal ezer emberből közel 11 százalék vesztett pénzt vagy adatot.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes arról tájékoztatott, hogy az online térben elkövetett bűncselekmények felderítéséhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és a közös munka a pénzügyi szolgáltatókkal. Közel egymilliárd forint nem került tavaly a bűnözőkhöz, mert megakadályozták, mivel az augusztus elsejétől bevezetett új törvényekkel lehetővé vált, hogy a hatóságok a pénzintézetekkel együttműködésben a törvény adta lehetőségekkel hatékonyan lépjenek fel az online csalókkal szemben. Ismertette: jelenleg 11 ezer eljárás folyik online térben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, és 210 embert tartóztattak le, 259 elfogatóparancsot adtak ki, 29-en pedig előzetes letartóztatásban vannak.

Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója elmondta: az európai statisztika alapján a legtöbb támadást a közszolgáltatások, a szállítmányozás és a pénzügyi ágazatokban követték el. Az adataik szerint Magyarországon is a közszolgáltatásokat érte a legtöbb támadás, az esetek 35 százalékában pszichológiai manipuláción alapuló adathalász csalásokat követtek el. A csalók bankokat, postai szolgáltatókat személyesítenek meg, ez utóbbi esetben valótlan csomagküldeményre hivatkoznak.

Bucsek Gábor, az OTP Bank biztonsági igazgatóság ügyvezető igazgatója fontosnak nevezte a támadások elleni felkészülést, a monitoring rendszer fejlesztését. Példaként említette, hogy 2023-ról 2024-re 36 százalékkal csökkent a bank ügyfelei ellen elkövetett csalások száma. Közölte: a közeljövőben az eredményes fellépések miatt sokkal professzionálisabbá válnak az elkövetők,

akár a mesterséges intelligencia által generált felvételekkel téveszthetnek meg embereket.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese arról tájékoztatott, hogy 2023-ról 2024-re megháromszorozódott a vállalatok elleni kibercsalások száma, ezért folyamatosan frissülő üzleti kibervédelmi kisokost készítettek a kkv-k tájékoztatására a kiberpajzs.hu oldalon. A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére több hatóság, minisztérium, a jegybank, valamint pénzpiaci szereplők KiberPajzs néven közös oktatási kampányt folytatnak az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek, a lakosság és a vállalkozások támogatására.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×